Lázadoznak a bevásárlóközpontokban üzlethelyiséget bérlő kereskedők a hazai plázák üzletpolitikája, elsősorban a bérleti díjak szintje ellen - írja az Origo. A díjak ugyan csökkentek, de a forgalom visszaesése miatt sok cég számára így is magasak. Van, aki alig várja, hogy otthagyja a plázát, mások informális bérlői szövetséget alakítanak.

"Az a réteg, amelyiknek a plázákat építették, a válság miatt nem tud vásárolni, és ezt a bérbeadók nem hajlandók belátni" - mondta a neve elhallgatását kérő vállalkozó, aki szerint csak a vendéglátás megy úgy-ahogy. Azt állította, hogy míg a válság előtt naponta több százan tértek be egy-egy üzletébe, ma előfordul, hogy csak nyolcvanan - és a vásárlásokban még nagyobb a visszaesés aránya. "Amint lehet, otthagyjuk a plázákat, már most is keresünk bérlőket a helyeinkre. Annál is inkább, mert a jelenleg legjobban működő egységünk egy klasszikus utcai bolt a tágan értelmezett Belvárosban. A plázaüzleteink forgalmát a webshop is hozni tudja" - tette hozzá.

A német tulajdonú ECE hazai leányvállalatánál közölték, hogy noha a bérleti díj átlagos szintje csökkent a magyarországi központokban, a budapesti Árkád növelni tudta a díjait. Miután lejártak a tízéves szerződések, a bérlők többsége a maradás mellett döntött, "annak ellenére, hogy ez csak egy magasabb bérleti díj mellett volt lehetséges". Ez hátrány is lehetne a plázának, mert így a "folyamatos megújulást nehéz biztosítani", de az építés alatt álló, jövőre elkészülő Árkád 2 az ECE reményei szerint megoldja ezt a problémát, ott majd lesznek új márkák, boltok. Egy neve elhallgatását kérő ingatlan-tanácsadó az [origo] kérdésére azt mondta, az Árkád második ütemének kiadása nem fog gondot jelenteni, mert már régen aláírta a szerződését néhány nagy "mágnesbérlő", tehát olyan üzlet, amely forgalmával kisebbeket is vonz iIlyennek számít Magyarországon a Media Markt, a Saturn, a Tesco, az Interspar vagy a H&M).

A konfliktusok mögött a forgalom apadása áll. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2007 és 2010 között minden évben csökkent a kiskereskedelmi termékforgalom az előző évihez képest. Tavaly ez a tendencia megállt, a KSH minimális bővülést mért, de ez még nem állította talpra az érintett cégeket. A Dun & Bradstreet adatszolgáltató szerint Magyarországon minden tizedik cég kiskereskedelemmel foglalkozik, és a bedőlési arányuk a 2010-es 3,28 százalékról mára 4 százalék fölé nőtt. A megindított felszámolások száma pedig 2000-ről csaknem 2500-ra emelkedett.

"Valóban érezhető a feszültség a piacon, mindenki kezd belefáradni abba, hogy már harmadik-negyedik éve nagyon nehéz helyzetben van a kiskereskedelem" - mondta az [origo] érdeklődésére Pál Erika, a Jones Lang Lasalle nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég magyarországi kiskereskedelmi üzletágának vezetője. Márpedig a helyzet egyhamar nem fog megváltozni, az országot továbbra is "nehéz eladni", nehéz új márkákat behozni, a nemzetközi piacon 2013-14 előtt nem számolnak itteni befektetésekkel, addig csak figyelik a piacot - tette hozzá.

Pál Erika szerint a felek jellemzően próbálnak kompromisszumos megoldásokat keresni, de nem mindig megy. Így hiába a kedvezmények - köztük több helyen akár bérletidíj-csökkentés is -, sok az üresedés, terjeszkedni pedig nagyon kevés cég képes. Kérdésünkre megerősítette, akadnak bérlők, akik egyre inkább érzik, hogy az üzemeltetők kiszolgáltatottak, ezért "lehet, hogy néha túl sokat követelnek".

Kétségtelen, hogy évek óta sok bevásárlóközpont küszködik nehézséggel, főleg vidéken, de a látogatottság eleve nem romlott drasztikusan, a tavalyi év végén pedig a forgalmi adatok is javultak valamelyest - mondta az [origo] érdeklődésére Balatoniné Kiss Judit, a Magyarországi Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. A főtitkár azt sem tagadta, hogy érezhető a központok és a bolttulajdonosok között kialakult feszültség, amint egyes boltok kénytelenek bezárni.

A Colliers nemzetközi ingatlan-tanácsadó adatai szerint a teljes magyarországi bevásárlóközpont-terület a tavalyi év végén 1 millió 359 ezer négyzetmétert tett ki. A bérleti díj a jó helyen lévő, sok vevőt vonzó bevásárlóközpontokban 63 euró volt havonta és négyzetméterenként. Az utóbbi két évben 30 százalékkal csökkentek a bérleti díjak. Tavaly alig néhány nagyobb kiskereskedelmi központ nyílt: ilyen volt a hatezer négyzetméteres Europeum a budapesti Blaha Lujza téren, a hármas metró kőbányai végállomásánál található Köki Terminal 47 ezer négyzetméterrel, valamint a 41 ezer négyzetméteres Árkád Szeged. A fővárosban az idén csak a Wing által fejlesztett, hétezer négyzetméteres Hegyvidék Center és a III. kerületi, 11 ezer négyzetméteres CSB Plaza átadása várható.