Teljesen rendben van, ha most szorong, fél, idegeskedik, nem bírja már a bezártságot, és frusztrálja a Facebook-ismerőseinek karantén idején is kalandos, tökéletes élete. Mentálisan könnyebben ki fogja azonban bírni ezt a nehéz időszakot, ha kicsit megfigyeli az állandó jelleggel és mindenhol csak problémákat észlelő agyát – üzeni Márky Ádám mindfulness tréner.
Nem könnyű pihentető alvásra találni, amikor a világban minden bizonytalan. Az otthonlét, a korlátozások miatti bizonytalanság, túl sok vagy hirtelen megszűnt munka felboríthatja a napirendünket – és az alvásunkat is. Összeszedtünk három alvástippet, ami tényleg működik a kijárási korlátozás idején is.
Amikor a testünk merev és görcsös, valószínűleg a gondolataink is feszültek. Ha a gerincünket görnyedten tartjuk, fejünket a két vállunk közé húzzuk, akkor rendszerint haragszunk, félünk vagy szorongunk. Ritkán hallgatunk a testünk üzeneteire, mert elveszünk a gondolatainkban, pedig érdemes!
Régóta tudjuk, hogy a mindfulness nem azt jelenti, hogy törökülésben ülünk egy dombon, és mantrát dúdolunk. A tudatos jelenlét során megtanuljuk észlelni az érzéseinket, és a jelenre való figyeléssel elengedni a stresszt. Ruby Wax humorista, a tudatosjelenlét-alapú kognitív terápia szakértője Mindfulness-kalauz című könyvében elmeséli, hogyan segített neki a mindfulness talpra állni a depresszióból. Cikkünkben szórakoztató tréningjéből mutatunk be egy "alapozó gyakorlatot".
Manapság mintha nem találnánk a kikapcsoló gombot magunkon. Állandó feszültségben élünk, holott már néhány, a napirendünkbe könnyedén beépíthető szokással újra átvehetjük az uralmat az életünk felett. Stresszkezelő tippek.
Folyton fáradt? Nincs kedve felkelni reggelente? A munka sem megy úgy, ahogy régen? Nem alszik jól és semmiben nem leli örömét? Sokszor fáj a feje? Könnyen lehet, hogy ideje komolyabban vennie a tartós stressz okozta tüneteket, mert a kiégés nem múlik el magától, sőt a helyzet egyre súlyosabb lehet.
Tudatosítani, kibeszélni, gyakorlatokkal kezelni vagy előidézni. Így érdemes megélni az érzelmeket egy új könyv szerint, amely elsősorban gyerekeknek segít eligazodni az emóciók sokszor zavaros, kusza, félelmetes világában.
Emlékszik, mit evett utoljára? Gundel-somlóit? Sajtos stanglit? Szalámis pizzát? Emlékszik, hogy milyen volt az íze? Mennyire volt kellemes, kellemetlen, unalmas? Ha nehezen tudja felidézni, ne ijedjen meg: gyakran megtörténik, hogy tudatosság nélkül, robotpilóta üzemmódban étkezünk.
Az agy fejlesztéséhez kitartásra van szükség, csak akkor lesz elég erős ahhoz, hogy meg tudjuk zabolázni szétfolyó elménket – vallja Ruby Wax, a tudatosjelenlét-alapú kognitív terápia szakértője. Cikkünkben az ő gyakorlatai közül mutatunk be négyet gondolataink megzabolázásához.
Az e technikával élők máshogy reagálnak a negatív érzelmekre.
Hogyan találhatunk rá belső nyugalmunkra, miként küzdhetünk meg a stresszel és szorongással?
Tudjuk, kik vagyunk, és mit miért teszünk. A körülöttünk élőknél jobban ismerjük magunkat. Ez csak néhány, általánosan elfogadott állítás, amelyeket a pszichológusok az utóbbi időben látványosan cáfoltak.
Az aktív, vakációval, suliszünettel és nyaralással tarkított pár napsütéses hónapra is rányomhatja a bélyegét, ha rosszul alszunk. Márpedig az alvással foglalkozó szakemberek nemcsak téli, hanem nyári alvászavarokat is számon tartanak.
Érthető, ha egyre népszerűbb a módszer a munkahelyeken.
A vállalkozások után különféle tantárgyak keretében több felsőoktatási intézmény is tanítja ezeket a relaxációs technikákat, amelyek a cégvezetők stressztűrő és alkalmazkodóképességét fejlesztik.
Meg lehet-e élni a mindfulnesst kisgyermekes szülőként? Hogyan érdemes átalakítani az otthoni környezetet, hogy tudatosabban élhessük meg a hétköznapok nehézségeit? Milyen szokásokat lehet hasznos bevezetni már kicsi kortól, amelyek a jó irányba terelik majd a gyerekeket?
A napokban fellángolt a vita a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét hasznáról és káráról. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, mindfulness-tanár, a Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület elnökségi tagjának véleménycikkét olvashatják.
Munka és tanulás helyett gyakran álmodozunk, ám ez nem a restség jele, hanem – mint idegtudományi felfedezések bizonyítják – agyunk természetes állapota. Túlzásba vinni azért több ok miatt sem ajánlott.
Sokszor bármennyire is szeretnénk megúszni a hétköznapi rutintevékenységeket, köztük a reggeli készülődést vagy a napi oda-vissza ingázást, ezekre korántsem kell kötelező rosszként, idegesítő időrablásként gondolnunk, sőt! – Márky Ádám mindfulness trénerrel beszélgettünk.
