Az aktív, vakációval, suliszünettel és nyaralással tarkított pár napsütéses hónapra is rányomhatja a bélyegét, ha rosszul alszunk. Márpedig az alvással foglalkozó szakemberek nemcsak téli, hanem nyári alvászavarokat is számon tartanak.
Érthető, ha egyre népszerűbb a módszer a munkahelyeken.
A vállalkozások után különféle tantárgyak keretében több felsőoktatási intézmény is tanítja ezeket a relaxációs technikákat, amelyek a cégvezetők stressztűrő és alkalmazkodóképességét fejlesztik.
Meg lehet-e élni a mindfulnesst kisgyermekes szülőként? Hogyan érdemes átalakítani az otthoni környezetet, hogy tudatosabban élhessük meg a hétköznapok nehézségeit? Milyen szokásokat lehet hasznos bevezetni már kicsi kortól, amelyek a jó irányba terelik majd a gyerekeket?
A napokban fellángolt a vita a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét hasznáról és káráról. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, mindfulness-tanár, a Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület elnökségi tagjának véleménycikkét olvashatják.
Munka és tanulás helyett gyakran álmodozunk, ám ez nem a restség jele, hanem – mint idegtudományi felfedezések bizonyítják – agyunk természetes állapota. Túlzásba vinni azért több ok miatt sem ajánlott.
Sokszor bármennyire is szeretnénk megúszni a hétköznapi rutintevékenységeket, köztük a reggeli készülődést vagy a napi oda-vissza ingázást, ezekre korántsem kell kötelező rosszként, idegesítő időrablásként gondolnunk, sőt! – Márky Ádám mindfulness trénerrel beszélgettünk.
Az élőlények számára a legnagyobb stresszt a bizonytalanság okozza: azok a helyzetek, szituációk, amikor úgy érezzük, nincs lehetőségük dönteni, nem a mienk a kontroll. Ennek az egyik legijesztőbb és sajnos egyre gyakoribb megnyilvánulása a pánikbetegség. Márky Ádám orvos, mindfulness-tréner írása.
”Mindenkinek legalább tíz percet kellene meditálnia egy nap, kivéve azt, aki nagyon elfoglalt, mert annak egy órát” – hangzik a mondás, amivel Márky Ádám orvos és mindfulness-tréner egyetért. Most megjelent, Hogyan érezzük jól magunkat? című munkafüzete kapcsán kérdeztük őt az élet megéléséről. Öt kérdés – öt válasz.
A boldogságkutatók egyetértenek abban, hogy a külső tényezők csak tíz százalékban befolyásolják a hosszú távú boldogságot. Az összes többit az határozza meg, ahogyan az agyunk a külső tényezőket, azaz a világot feldolgozza.
Hogyan nyerhetünk csatát a stresszel, a félelmeinkkel, a belső rémtörténeteket gyártó elménkkel szemben? Például a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlatával.
Ma a mindfulness az orvostudomány egyik legintenzívebben kutatott témája. Egyre több a tudományos bizonyíték, amely alátámasztja azt a több ezer éves tapasztalatot, hogy a meditáció jót tesz testnek-léleknek és igen alkalmas a mindfulness gyakorlására.
Mi a közös egy vállalkozás vezetőjében, egy multinacionális környezetben dolgozó alkalmazottban, egy kimerült kisgyermekes édesanyában és egy éjszakai ügyeletet vállaló orvosban? Nem csak az, hogy mind sokat dolgoznak, és az életük néha pusztán a napok egymásutánjának túlélése, de az is, hogy mind egyensúlyoznak a munkán kívüli szerepeik között, mert amellett, hogy dolgoznak anyák, apák, barátok, feleségek vagy férjek is az ezekkel járó feladatokkal együtt. Ha munka közben legszívesebben otthon lennénk, amikor pedig hazaértünk, az agyunk még a munkahelyi dolgokon jár, valójában sehol sem tudjuk a jelenlét boldogságát megélni – Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus írása.
„Az addikció legtöbbször öngyógyítás vagy inkább menekülés. Legyen szó bármilyen függőségről, minden esetben igaz, hogy a megküzdési repertoár egy kényszeressé váló viselkedés ismétlődő mintázatává silányul. Mi hát a megoldás? Hogyan érhetünk el tudatmódosulást, tudattágítást addiktívvá váló életstílus nélkül? Az egyik lehetséges út a mindfulness-meditáció” – Dr. Kapitány-Fövény Máté írása.
Mindig rohan, sosincs ideje? Nem az időbeosztáson, a képességeinken vagy a csapatunkon múlik minden: ha van valami, amitől hatékonyak leszünk, akkor az a jó koncentrálóképesség.
A tudatos jelenlét pozitív hatásait számos kutatás igazolta. Csökkenti a szorongás és depresszió tüneteit, a stressz-reakciót, javítja a figyelmi funkciókat és az érzelem-, illetve viselkedésszabályozást. Ráadásul már gyerekkorban is fejleszthető. Szondy Máté pszichológus írása.
Annak ellenére, hogy az irodában okos eszközök tucatjával körülvéve tárgyalunk és kommunikálunk, agyunk most is az evolúció évmilliói során konzerválódott, ősrégi gondolkodási mintát követ. Érzéseink, érzelmeink, elvárásaink, előítéleteink erősen befolyásolják gondolkodásunkat, sokszor anélkül, hogy észrevennénk. Mit tehetünk ez ellen?
Az ünnepek előtt és alatt kiesnek a csontvázak a szekrényből – elfojtott érzések, megoldatlan konfliktusok nehezítik a karácsony megélését a tökéletességre törekvés mellett. Hogyan kerülhető el a karácsonyi lidércnyomás? Szabó-Bartha Anett és Szondy Máté pszichológusok írása.
Évről évre egyre több a pszichológiával foglalkozó ismeretterjesztő kiadvány, akad közöttük igényes és kevésbé igényesebb. Mi most néhány olyan újdonságot ajánlunk, amelyben garantáltan nem csalódik senki, amikor a karácsonyi csomagolópapírt lehámozza róla.
