Nyissa meg a Spotifyt, önnél is megjelent az új tornázós funkció
A Spotify mostantól irányított edzésekkel segíti a mozogni vágyó felhasználókat.
A Spotify mostantól irányított edzésekkel segíti a mozogni vágyó felhasználókat.
HVG
Valóban a futás és az edzőtermi edzés a hosszú élet titka, vagy egészen máshol kell keresnünk? Egy több évtizeden átívelő kutatás most megmutatta, mely sportok mennyire növelik a várható élettartamot, és az eredmények sokakat meglephetnek. Úgy tűnik, a fenntartható és társas aktivitással járó sportágak teszik értünk a legtöbbet.
Nem fáj, nem látványos, nem jelez azonnal – mégis alattomosan rombolja a szervezetet. A mozgáshiány ma már nem egyszerű életmódbeli, kényelmi kérdés, hanem az egyik legsúlyosabb, mégis alulértékelt népegészségügyi probléma. Miközben sokan a testsúlyt tekintik az egészség legfőbb mércéjének, a szakértők szerint a valódi kockázat gyakran rejtve marad: az izomzat, az anyagcsere és a belső szervek működése már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt romlani kezd.
Az Ultrabalatonon indulók is megtapasztalhatják, hogy önmaguk és az esetleges holtpontok legyőzéséhez fizikai, mentális és érzelmi akadályokat is le kell küzdeniük. Mi történik a futók szervezetében a 30. kilométer táján? Miért jutnak el a férfiak gyakrabban a (vég)kimerülés határáig, mint a nők? És mikor érdemes megkötni az Odüsszeusz-szerződést?
Megdőlt az évtizedes szépségideál, miszerint a nőknek törékenyeknek, légieseknek kell lenniük – az egészségük érdekében ugyanúgy szükségük van izomszövetekre, mint a férfiaknak. 40 év felett a nőknek érdemes másképp edzeniük, mint korábban, de mik a legfontosabb tudnivalók? Góg Anikó nőifitnesz-szakértő mondta el.
Négymillió ember adatait és közel harminc tanulmány eredményeit vetette össze egy nemzetközi kutatócsoport, hogy megvizsgálja, a szív- és tüdőrendszer működése hogyan hat a mentális zavarok és a demencia kialakulására.
Hogyan vágjunk bele kezdőként a rendszeres sportba? Nagyban kell gondolkodnunk, vagy már egy kis testmozgásnak is van mérhető pozitív hatása? Hogyan építsünk izmot, ha még egy háromkilós súlyzót sem tudunk felemelni? Rászoktathatjuk-e magunkat a napi mozgásra akkor is, ha eddig inaktívak voltunk? És vajon mi köze a fogáserőnek és a combhajlító izomnak a hosszú élethez? Erről szól a Kösz, jól! legújabb adása Feövenyessy Krisztina mozgásterapeutával és Galba Zsolt edzővel.
Pulzus
A csípő- és térdprotézis ma már nemcsak a fájdalom megszüntetéséről szól, hanem arról is, hogy visszanyerhető-e a teljes értékű élet – amiben egyre több kutatás szerint nemcsak az ízület, hanem a kardiovaszkuláris állóképesség is kulcsszerepet játszik. Mi mindenen múlik, hogy a bevatkozás után újra tudjuk-e építeni a szervezet motorját? Erről is kérdeztük Vermes Csaba ortopéd szakorvost.
Kimutatható egészségügyi előnyei lehetnek annak, ha az ember nem lazsál mozgás közben, hanem egy kicsit intenzívebbé teszi azt – mutat rá egy friss kutatás.
HVG
Egy két éven keresztül zajló vizsgálat során azt mérték a tudósok, hogyan változik az emberek agyának szerkezete és egészsége, ha intenzív, közepes vagy minimális mozgást végeznek.
A mozgékonyság megőrzésére, a helyes táplálkozásra és a bőséges folyadékbevitelre is figyelni kell, ha nem akarjuk, hogy az izmaink idő előtt sorvadni kezdjenek. De miért kell másként edzeni 40 fölött, mint korábban? Milyen gyakorlatokkal kerülhetjük el, hogy idősként kiszolgáltatottá váljunk? És mit tegyenek a nők másképp, mint a férfiak?
Valóban nem javasolt heti háromnál többet edzeni 40 felett? Miért lesz idővel egyre nehezebb az edzés, és mire érdemes figyelni? Mi idézi elő az idősebbek tipikus sérüléseit, és hogyan kerülhetik el ezeket? Palka Gergely ortopéd-traumatológussal jártunk utána.
Orbán Viktor kormánya egyik legfontosabb oktatásügyi vívmányaként tekint a lassan 15 éve bevezetett mindennapos iskolai testnevelésre. De miként hat ez valójában a diákok egészségi állapotára? Hogy lehet az, hogy a tesiórák ellenére Magyarországon van a legtöbb túlsúlyos gyerek? Egyáltalán hogyan mérik a gyerekek fittségét, és azon belül melyik a legkritikusabb terület?
Nem biztos, hogy az alapvető fizikai fittséghez feltétlenül napi több ezer lépést kell megtenni vagy rendszeresen 30 perces kardióedzéseket kell végezni.
HVG
A mozgás jó az egészségnek, de a modern világban egyre nehezebb erre érdemi időt szánni. Lehet, hogy nem is kell: elég csak hozzá napi néhány perc. Egy friss kutatás szerint ugyanis akár a napi szokásokban eszközölt legkisebb változások is jelentős pozitív hatással járhatnak.
HVG
Brit kutatók vizsgálata alapján bizonyos ételek segíthetik a szív- és érrendszer egészségét akkor is, ha valaki ülő életmódot folytat.
HVG
A kerékpározás testi-lelki előnyeinek új perspektíváját villantja föl az a kutatási irány, amely a biciklit mint párterápiás és szexuálpszichológiai eszközt vizsgálja. Az edzett test mellett a közös élmények és a kommunikáció is segít a szexuális egészség megtartásában és a kapcsolatok javításában. Míg a nőknél még a titokzatos biciklizés közbeni orgazmusról is bőven vannak adatok, addig a férfiaknál lehetnek ártalmas mellékhatásai is a rendszeres kerekezésnek.
Gyors fogyást, kockahasat, jobb egészséget ígérnek azokban az AI generálta videókban, amelyekben újabban tajcsizásra biztatják az embereket. De vajon mennyi igaz ebből? És mi az, amire tényleg jó a tajcsi?
Nem muszáj a lépésszámot hajkurászni: akkor is csodás tehet az egészségével, ha olykor kicsit hosszabban sétál, és így gyűjti a napi lépései zömét.
HVG
Fáradtság, gyakori fejfájás, sajgó térd – ezernyi apró jel árulkodhat arról, ha valami nincs rendben szervezetünkben. Mégis, sokszor már csak akkor teszünk valamit egészségünk megőrzése érdekében, amikor egy komolyabb probléma jelentkezik. Pedig a legtöbb betegség kialakulása kis odafigyeléssel megelőzhető lenne, sőt, ma már a munkáltatók is egyre tudatosabban lépnek fel dolgozóik fizikai és mentális jóllétének megóvásáért.
Lidl Magyarország