#mozi

Filmhez közelebb nem kerülhet, mint hogy a főszereplő les be a szobájába

A film után oldottan borozgató főszereplők, máshol nem hallott kulisszatitkok és kínos feszengés helyett valódi reakciók a közönségtől - rendeztünk egy lakásvetítést mi is Hajdu Szabolcs új közönségkedvenc filmjéből, és arra jutottunk, több ilyen alternatív módszerrel kellene próbálkoznia a magyar filmeseknek.





Gigor Attila új filmjét az izzadságszag rontja el

Kevés magyar rendező tette fel annyira magasra a lécet első nagyjátékfilmjével, mint Gigor Attila. A nyomozó után másodjára egy hasonló humorú, ám egészen más hangulatú filmmel jelentkezett, a Kút azonban hiába hemzseg a jobbnál jobb karakterekben, túl későn kezd el szórakoztatóvá válni, és mintha a forgatókönyv a főszereplőről is elfeledkezett volna. Így viszont egy kihagyott lehetőség a Kút.


László Zsolt: „A jövőben a gazemberek országává válhatunk”

Rövid időre tűnik fel Gigor Attila új mozijában, a Kútban, de azt a pár percet nehezen fogja elfelejteni bárki is, aki megnézi a filmet. Az igazán nagy filmszerepek azonban eddig jórészt elkerülték László Zsoltot, aki szerint ha az ország lemond az alternatív társulatokról és a tévéfilmekről, akkor hamarosan elvész a frissesség a színházi és mozivilágból. Interjúnkban azt is elárulja, milyen érzéssel ment ki a tanártüntetésre, és miért tartja vércinikusnak a kormányt.


Napokig nem lehet szabadulni Hajdu Szabolcs gerillafilmjétől

Ha most arra kérnénk mindenkit, sorolja fel az összes problémáját a magyar filmekkel szemben, valószínűleg sorban érkeznének a jól ismert jelzők. Képzeljünk el ezután egy olyan magyar filmet, amely ezeknek a negatív beidegződéseknek a szöges ellentéte. Jó hírünk van: nem kell elképzelni, mert már létezik. Az a címe, hogy Ernelláék Farkaséknál.




Megmutatjuk, hogyan fogunk szórakozni a következő tíz évben

2025-ben a szórakozás világára elsősorban a zsebünkből, okostelefonunk utódjáról és a hozzá kapcsolódó retinális kijelzőről nyílik majd a kapu. Az ő segítségükkel férhetünk hozzá személyre szabott médiatartalmakhoz: szimultán, de akár egyetlen metamédiumba kombinált, virtuális világokhoz, hologramokhoz és játékokhoz.


Imádta a miskolci közönség az új magyar csodafilmet

Kiosztották a 2016-os CineFest díjait, a gálán nagyot szakított egy dán világháborús dráma, de a legnagyobb tapsvihar Hajdu Szabolcs új filmjét, az Ernelláék Farkaséknál című alkotást övezte. Makk Károlyt Életműdíjjal tüntették ki.


„A gyűlölettől teli bosszú helyett talán jobb egy pillanatra leállni”

Hogyan jutunk el a bosszúvágytól az irgalmas megbánásig – röviden így foglalható össze a Jameson CineFesten három díjjal szinte mindent megnyerő dán második világháborús mozi, A homok alatt. Martin Zandvliet valós tényeken alapuló műve hősei a kapituláció után Dániában fogva tartott német hadifoglyok. Olyan katonák, akik még szinte gyerekek. A dánok pedig arra kényszerítik őket, hogy felszedjék a tengerparton telepített aknákat. Talán mondanunk sem kell: kevesen élik túl.


Hollywood legújabb áldozata: Edward Snowden

Oliver Stone alkotása a legrosszabb hollywoodi kliséktől bűzlő tanmesének indul, de végül egy pátosztól sem tartózkodó, helyenként mégis erőteljes feldolgozása lett a Snowden-sztorinak. Ha sokat nem is tesz hozzá a szivárogtatóról készült Oscar-díjas dokumentumfilmhez, legalább a bonyolult folyamatok képi megjelenítése miatt megérdemel egy próbát.




Már a végletek között kell táncolni a legélvezhetőbb filmfesztivál címért

A korábbiakhoz képest még inkább az ellentmondásokról szólt az idei Velencei Filmfesztivál. Miközben az első napokban az Oscar-esélyes hollywoodi produkciók hozták lázba a Lidót, a díjátadó már a keményvonalas, bátor művészfilmekről szólt. Ez a kettősség, a vörös szőnyeg felületes csillogása, és a bemutatott mozik aktuálpolitikai vagy tabutémái miatt azonban a velencei seregszemle ebben a formában talán erősebb, mint valaha.