#mozi

A Zsűri Nagydíját nyerte Cannes-ban a Saul fia

Kiderült, a fesztivál második legrangosabb elismerését, a Zsűri Nagydíját nyerte el a Saul fia Cannes-ban. Nemes Jeles László drámája, a Saul fia a rendkívüli fogadtatása miatt már korábban nagyon komoly esélyessé lépett elő, ekkora sikert azonban utoljára 1984-ben ért el magyar alkotás. Az Arany Pálmát meglepetésre a francia Dheepan, Jacques Audiard filmje kapta.


Na, mit nyerünk ma Cannes-ban?

A Saul fia a két szombati díj után vasárnap este újabb győzelemért izgulhat, egyesek szerint a fődíjnak számító Arany Pálmára is esélyes Nemes Jeles László filmje – leginkább egy amerikai leszbikus-románc és egy kínai harcművészeti alkotás tehet keresztbe a magyar indulónak.


Ha Auschwitz az emberiség rémálma, akkor a Saul fia jelenti az ébredést

A Saul fia kétségkívül az egyik legegyedibb, legmélyebb alkotás holokauszt-témában. Egyetlen szereplő vezeti végig a film nézőjét a haláltábor fojtogató bűzén és mocskán, ő tolmácsolja szavak nélkül a halálraítéltek közönyét, és a tábor mindennapi abszurditását. Nemes Jeles László filmje kikerül minden konvenciót, és kompromisszum nélkül szembesít az emberiség történelmének legnagyobb szégyenfoltjával. Az alkotógárda bizakodva várhatja a cannes-i díjkiosztót, de ez a film akár még messzebbre is juthat.


Brutális mestermű lett az új Mad Max

Harminc évvel az eredeti Mad Max trilógia után a film szülőatyja, George Miller leforgatta a kultikus film újragondolását, és a végeredményre nem lehet panaszunk. A posztapokaliptikus jövő látványvilága lenyűgöző és a filmben szereplő járművek miatt minden autófetisisztának kötelező moziba mennie. A jó öreg Mel Gibsont nem láthatjuk viszont, helyette Tom Hardy játssza Max Rockatansky-t, a magányos országúti harcost.





Akiknek még számít Szent István intelme: Fogadd be az idegent!

Cáfolja Vranik Roland, hogy az aktuális menekültkrízist igyekszik meglovagolni a most készülő, Az állampolgár című filmjével, ő csak e kétségbeesett emberek örök kiszolgáltatottságát kívánja filmre vinni. Főszereplői ugyanakkor valódi bevándorlók – a gyerekkatonaságból Magyarországra menekülő bissau-guineai Dr. Cake-Baly Marcelót például az utcán szólította le a rendező. A férfi személyes küldetésének érzi, hogy bemutassák a bevándorlók helyzetét. A forgatáson jártunk.








A Coen fivérekkel szoktam álmodni: elégedetlenek velem

Utoljára 1968-ban fordult elő, hogy magyar elsőfilmes versenghetett a cannes-i Arany Pálmáért. Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia azonban megtetszett a fesztivál szervezőinek, hiszen egyből a rangos versenyprogramba küldték. A rendező szerint filmje – mely egy koncentrációs táborban játszódik – egyetlen eddigi lágerfilmre sem fog hasonlítani. Nemesnek elég markáns véleménye van a mai filmgyártásról: szerinte a digitális átállással a nézőket veszik semmibe, és a mozi helyett ma már a televíziók diktálnak. Azt is fájlalja, hogy alig mer valaki rizikót vállalni, és minden a dögunalmas speciális effektekről szól. Interjú.





A Bosszúállók esendőbbek, mint valaha

A Bosszúállók első része piszok látványos volt, Vasemberék futószalagon szállították az ütős poénokat. Az újrázás ugyanitt folytatja, vicces beszólásokból most akadnak szép számmal és a grandiózus akciójelenetekkel sem spóroltak. Mégis némi hiányérzettel jöttünk ki a filmről.


"Mintha ebben a szoft-diktatúrában lennénk otthon" – interjú Kulka Jánossal

Moziban az Argo 2 nindzsájaként, színházban többek közt a Faust Mephistopheleseként láthatjuk Kulka Jánost, akit manapság egy dolog hajt igazán: kilépni a komfortzónájából. A színész a Filmalappal kapcsolatban bizakodó, de a színházi élet megosztottságát érthetetlennek tartja. A Magyarországon érezhető közöny pedig egyre inkább bosszantja. Interjú.