Élénkül a cégek munkaerő-toborzási kedve: januárban 30 ezer új álláslehetőséget jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, és várhatóan a tavaszi állásbörzéken is több cég képviselteti magát, mint tavaly.
Hogyan és mennyit költenek toborzásra a cégek? Mi hasznuk az állásbörzéknek? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Két éven belül az ajánlás alapú toborzás fog dominálni a munkaerőpiacon, különösen mivel a közösségi média előretörésével a felhasználók egyre jobban kihasználják az internetes lehetőségeket. Mivel a munkaadók is keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a jelentkezőket közvetlenül el tudják érni, nehéz helyzetbe kerülhetnek a megújulásra képtelen állásportálok.
Veszteséget szenvedett az év második felében a svájci Adecco, mert a gazdasági válság visszavetette az új munkaerő iránti keresletet.
Az elbocsátások, és a további leépítésekről keringő híresztelések károsak a munkavállalók mentális egészségére. Így a gazdasági válság azokra is veszélyes, akik végül megőrizhetik munkahelyüket – írja egy friss dán felmérés alapján a Copenhagen Post.
Alaposan átrendezte a toborzási piacot az internet: az álláshirdetések megjelentetése, illetve a pozíciók megpályázása is a világhálón történik, ráadásul már nemcsak képet, videót is lehet az önéletrajzhoz csatolni. Mennyiben formálja át a HR-esek munkáját a külföldön már ismert "hangos álláshirdetés"?
A piacon megbecsült, szakmai berkekben jó hírnévnek örvendő közép- és felsővezetőkért gyakran titkos harc folyik: átcsábításuk egy másik vállalathoz gazdasági érdek és persze presztízskérdés. Ellestünk néhány trükköt, hogyan fárasztják és fogják ki a „nagy halat” a fejvadászok.
A pénzügyi válság miatt sok multinacionális vállalat kényszerül üzleti stratégiájának átalakításra. E tekintetben a költségek csökkentése az egyik legfőbb szempont - írja pénteken közzétett elemzésében az Ernst and Young.
