A munkafüggőséget gyakran kizárólag a személy jellemzőjének tartják, ugyanakkor nem alakulna ki, ha nem lenne hozzá támogató környezet. Végeredményben a személy és a munkahely kölcsönhatása határozza meg, hogy megjelenik-e a munkafüggőség – mutat rá Szabó Renáta tanácsadó szakpszichológus a Karrier és önismeret című könyvben. Részlet.
A munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) kutatói. Eredményeik szerint a munkafüggők és a nem függők gondolkodásában és memóriájában több lényegi eltérés is megfigyelhető.
A Bolognai Egyetem tudósai szerint a munkaholistákra nemcsak a kiégés a jellemző, hanem a túlzott stressz is, ami szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet.
A látszólag csodás nyaralásokat is gyakran megterhelik a munkától való elszakadás nehézségei. Úgy tűnik, korunk embere néhány napot sem tud a munkahelyi emailjei nélkül eltölteni, pedig a zavartalan pihenés az egészségi állapotra, az emberi kapcsolatokra és a munkateljesítményre is pozitívan hat.
A társadalom kifejezetten ösztönzi a túlmunkát. Pedig az emiatt szenvedők egészsége, magánélete is rámehet erre. A témában Kun Bernadette pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense írt könyvet Munkafüggők – Az önkizsákmányolás lélektana címmel.
