Gyors, de nem a legideálisabb választ adta a Fidesz a munkaerőhiányra. Az évi 400 órás túlóra lehetősége brutális, a dolgozók kizsákmányolásához vezethet, stresszt hoz a családi életbe, és újabb löketet adhat a külföldi munkavállalásnak.
Külföldön – például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában – túlóradíjat fizetnek azoknak az alkalmazottaknak, akik munkaidejük lejárta után kapnak e-mailt telefonon munkáltatójuktól. A munkajogászok ott azzal érveltek, hogy ez ugyanaz, mintha a munkaadó közvetlenül utasítaná őket valamire. Munkajogi szakértőt kérdeztünk arról: egy magyar munkavállalónak mikor és hogyan kell munkaidőn túl is főnöke rendelkezésére állnia.
Szakértők szerint nem hoz jelentős változásokat a munka világában a jövő júliustól hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.), melynek sok pontjáról majd csak a gyakorlati alkalmazás során derül ki, milyen hatása lesz. A nemrég elfogadott jogszabályról a GKI és a Kopint-Tárki kutatója, valamint egy munkajogász mondta el a véleményét.
Privilegizált helyzetbe kerülnek a védett korban lévők a munkaviszony megszüntetése kapcsán az új Munka törvénykönyve héten elfogadott szabályai szerint. Elfogadható és vitatható változások – a munkajogász szemével. Ezúttal az idősek és a betegek helyzetét elemezzük.
Egy munkahely elvesztése önmagában is sok problémát okoz, de abban az esetben, ha az egykori munkavállaló bérét és végkielégítést sem kapja meg, még súlyosabb a helyzet.
Milyen munkarendet határozhat meg a munkaadó? Milyen jogai vannak a munkavállalónak az évközi adójóváírással kapcsolatban? Áthelyezhető-e a munkavállaló más munkakörbe, s ez hogyan érinti a fizetését? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
