A hatályos szabályokhoz képest kivételezett helyzetbe kerülnek a védett korban lévők. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli korosztálynak egyrészt a munkáltató csak korlátozott esetben, például súlyosan jogsértő magatartás esetén mondhat fel. Másfelől a képességgel kapcsolatos problémák vagy a munkáltató működésével összefüggő ok esetén a felmondás előtt a munkahelyen meg kell kísérelni megfelelő állás felajánlását. Csak ennek hiányában vagy az ajánlat elutasítása után adható át az „elbocsátó üzenet” – magyarázza az új Munka törvénykönyve rendelkezését a hvg.hu-nak Dr. Horváth István, ügyvéd.

Az ELTE ÁJK címzetes egyetemi docense ugyanakkor elgondolkodtató esetnek tartja, ha például a keresőképtelenséget eredményező betegség alatt viszi ki a postás a felmondást. „A felmondási idő csak a munkahelyre való visszatéréstől kezdődhet. Nem kell magyarázni, mindez miért is késleltetheti a „gyógyulást” - teszi hozzá.

AP

Dr. Horváth István megítélése szerint ésszerűen módosítja az új Mt. a határozott idejű munkaviszony megszüntethetőségét, figyelemmel arra, hogy a törvényben nevesített esetben - szemben a jelenlegi szabályokkal - lehetővé teszi a felmondást. Így a szorult helyzetben lévő munkaadónak (ha például felszámolási- vagy csődeljárás alá került, esetleg leég az üzeme és a foglalkoztatás lehetetlenné válik) nem kell kifizetni a határozott időből még hátralévő időszakra járó bért. A munkavállalót sem köti röghöz a szabály, ha elköltözne a család, és így a munkaviszonya fenntartása lehetetlenné, vagy legalábbis aránytalanul sérelmessé válna a számára. Nem kell könyörögni a közös megegyezésért, a munkavállaló - indokolva távozását - felmondhat.

A munkajogász ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a munkavállalókat a munkaviszony megszüntetése esetén védő szabályok (például indokolási kötelezettség, felmondási tilalmak, korlátozások) megsértése egy pervesztés esetén kilátásba helyezett, a volt munkaadót terhelő jogkövetkezmények mennyiben jelentenek prevenciót. Azaz, mennyiben ösztönzik a munkáltatót jogkövető magatartásra.

Az új munkajogi szabályozásban nagyobb súlyt kapó magánjogi szemléletből eredő mellérendeltség okán vitatható, hogy a jogellenes munkaviszony–megszüntetés szabályait kell alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át. Azaz az Mt. ekkor megfizetteti vele a felmondási időre járó bérét. Ugyanakkor, ha a munkáltató ebben a helyzetben saját kötelezettségeinek nem tesz eleget, így határidőre nem adja ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat és nem utalja át a bért, hasonló büntetésben nem részesül.