szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jogszerű kiadni az egész éves szabadságot? El lehet kerülni a fizetés nélküli szabadságot? Munkajogászokkal beszélgettünk a dolgozók és a munkáltatók lehetőségeiről.

Koronavírus-világjárvány
Magyarországon is veszélyhelyzetet rendelt el a kormány a koronavírus-világjárvány miatt. A korábban ismeretlen kórokozó (a SARS-CoV-2) a kínai Vuhan városából terjedt el világszerte. A tüdőgyulladással járó megbetegedés (a COVID-19) néhány hónap alatt több ezer halálos áldozatot szedett, naponta ezrek fertőződnek meg. A vírus terjedésével és leküzdésével kapcsolatos fejleményeket cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

Az utóbbi napokban több olvasónk is jelezte, hogy munkahelye meglehetősen „extrém módszerekkel” próbálja felvenni a koronavírus elleni harcot. Egy pénteki levél például így szól: „A turizmusban dolgozom. Munkáltatóm a tegnapi napon közölte, hogy minden az osztályunkon dolgozónak ki kell venni az egész éves szabadságát.”

„Ez az eset teljesen jogsértő, hiszen a jelenleg érvényes szabályok szerint mind a munkáltatónak, mind a dolgozónak legalább 15 nappal előre be kell jelenteni a szabadságot” – mondta a hvg.hu érdeklődésére Viszló László munkajogász. Ugyanakkor szerinte a cég elküldheti kényszerpihenőre a dolgozóit, ám ilyenkor mindenképpen figyelembe kell venni az előbb említett 15 napos szabályt, illetve azt is, hogy 7 nap szabadsággal minden körülmény között a dolgozó rendelkezik.

©

De van egy másik probléma is: az ilyen döntés rendeltetésellenes, hiszen a szabadság célja nem az, hogy kivonják az érintettet a munkavégzés alól, hanem, hogy kipihenje magát.

Az persze elképzelhető, hogy a felek külön megállapodást kötnek, ekkor akár másnaptól elkezdődhet a szabadság – tette hozzá Bodnár Lilla munkajogi szakértő.

Ilyenkor – ha nem megoldható az otthoni munkavégzés - a legjobb, amit a vállalkozás tehet, hogy állásidőre küldi a dolgozót – véli Viszló, aki szerint ebben az esetben a munkavállalónak nem kell teljesítenie a foglalkoztatási kötelezettségét, ám a személyi alapbér attól függetlenül jár. Természetesen lehetőség van egyéni megállapodásokra is, például arra, hogy a dolgozó nem megy be a munkahelyére, cserébe viszont nem a teljes alapbért fizetik ki, hanem például 60-70 százalékot. „Olyasmi ez, mint a betegszabadság, ilyenkor leginkább azt kell figyelembe venni, hogy kapjon a dolgozó annyi pénz, ami biztosítja a megélhetését” – mondta Viszló László. Szürkemegoldásként felvetődhet a táppénz is, hiszen a mai helyzetben valószínűleg sok orvos bemondásra is kiírná a dolgozókat.

Milyen jogaim vannak dolgozóként, ha karanténba kerülök?

Csak az emberek látszanak ebben a háborúban. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan: az ellenség. Az élet megy tovább, csak maszkban. A koronavírus nyomán nemcsak szorgos sürgés-forgást, hanem megkapó pillanatokat is megörökítettek a fényképészek. A varrodákból végtelen fehér habként hömpölyögnek a védőruhák, szamárfület pedig teljes védőfelszerelésben is lehet mutatni a mentés oldott pillanataiban.

A munkajogász szerint, ha tovább romlik a járványhelyzet Magyarországon, akkor érdemes lenne kormányzati szinten gondolkodni arról, hogy létrehozzanak valamilyen kártalanítási alapot.

És mi a helyzet akkor, ha a dolgozó nem akar bejárni, mert mondjuk fél, hogy utazás közben elkapja a koronavírus-fertőzést? A munkajogász szerint ez is egyéni döntés kérdése, ám ha a munkavállaló nem fertőzött, nem beteg, csak fél, akkor az már munkafegyelmi kérdés, amit akár azonnali hatályú felmondással is lezárhat a munkáltató. Persze nem kell egyből ennyire drasztikus módszerekhez nyúlni, megállapodhatnak a felek fizetés nélküli szabadságban is.

Bodnár Lilla szerint ilyen esetben nagyban számít az is, hogy kinek mi a munkaköre, miként fontosan a körülmények is. A koronavírusos irodaházban dolgozó a fertőtlenítés után például már köteles bemenni a munkahelyére. A munkavégzést ugyanis csak akkor tagadhatja meg, ha a munkáltató nem biztosítja az egészséges és biztonságos feltételeket. Ugyanakkor Bodnár arra is felhívta a figyelmet, hogy minden eset egyedi, azaz az összes körülmény ismeretében dönthető el, hogy jogszerűen tagadja-e meg a munkavállaló a munkavégzést, vagy sem.

©

A fentiekben Viszló szerint az sem okoz változást, hogy a kormány bejelentette: bezárják az iskolákat. Miért? Ilyenkor szerinte a nyárra kell gondolni, amikor tanítási szünet van: jellemzően akkor is megoldják a szülők a gyermek elhelyezését, és ezen az sem változtat, hogy most betiltották az erdei iskolákat és nyári táborokat. Ráadásul munkajogi szempontból ebben az esetben a dolgozó kéri, nem a munkáltató rendeli el a kényszerszünetet, így jogilag a fizetés nélküli szabadság lehet a megoldás. (Hacsak a kormány nem hoz valamilyen válságintézkedést, ám ezt egyelőre nem tette meg.) Bodnár ugyanakkor azt mondja, az előírások szerint a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára a munkavállaló mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól.

Minden borul persze, ha vis maior helyzetet hirdet a kormány. Erről akkor beszélhetünk, ha a foglalkoztatást valamilyen elháríthatatlan külső körülmény miatt nem tudja teljesíteni a munkáltató. Ez lehet természeti katasztrófa (földrengés, tűzvész stb,) vagy valamilyen társadalmi robbanás (felkelés, forradalom, államcsíny), de semmiképp nem kormányzati intézkedés, még ha az valamilyen súlyos problémát is kíván megelőzni. Ilyenkor a fent említett lehetőségek közül az állásidős megoldás kiesik, és az lesz a fő szempont, kinek van társadalombiztosítása (tb).

Akinek van és nem tud bejárni a munkahelyére, illetve otthonról sem tudja végezni a munkáját, annak jár majd táppénz, akinek nincs biztosítása, az maximum egy kormányzati intézkedésben reménykedhet. Viszló szerint ekkor a legfőbb kérdés az, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiket nem vagy csak részben jelent be a munkahelye. Ez ugyanis máig a leggyakoribb munkajogi probléma a cégeknél (főként a kis és középvállalkozásoknál). Ha valaki például csak két órára van bejelentve, annak valószínűleg kevesebb pénz járna, mintha álláskeresési járulékot kapna, ami Viszló szavai szerint „éhenhalásra se elég”. A gond, hogy Magyarországon még mindig több százezres tömeget érint ez a kérdés.  

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Tizenhárom éves a járvány legfiatalabb áldozata Nagy-Britanniában

Tizenhárom éves a járvány legfiatalabb áldozata Nagy-Britanniában

Úgy tűnik, kiveszi a Windowsból a Vezérlőpultot a Microsoft

Úgy tűnik, kiveszi a Windowsból a Vezérlőpultot a Microsoft

Karantént alakítottak ki az egyik korábbi Forma–1-es pályán

Karantént alakítottak ki az egyik korábbi Forma–1-es pályán