szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jogszerű kiadni az egész éves szabadságot? El lehet kerülni a fizetés nélküli szabadságot? Munkajogászokkal beszélgettünk a dolgozók és a munkáltatók lehetőségeiről.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Az utóbbi napokban több olvasónk is jelezte, hogy munkahelye meglehetősen „extrém módszerekkel” próbálja felvenni a koronavírus elleni harcot. Egy pénteki levél például így szól: „A turizmusban dolgozom. Munkáltatóm a tegnapi napon közölte, hogy minden az osztályunkon dolgozónak ki kell venni az egész éves szabadságát.”

„Ez az eset teljesen jogsértő, hiszen a jelenleg érvényes szabályok szerint mind a munkáltatónak, mind a dolgozónak legalább 15 nappal előre be kell jelenteni a szabadságot” – mondta a hvg.hu érdeklődésére Viszló László munkajogász. Ugyanakkor szerinte a cég elküldheti kényszerpihenőre a dolgozóit, ám ilyenkor mindenképpen figyelembe kell venni az előbb említett 15 napos szabályt, illetve azt is, hogy 7 nap szabadsággal minden körülmény között a dolgozó rendelkezik.

©

De van egy másik probléma is: az ilyen döntés rendeltetésellenes, hiszen a szabadság célja nem az, hogy kivonják az érintettet a munkavégzés alól, hanem, hogy kipihenje magát.

Az persze elképzelhető, hogy a felek külön megállapodást kötnek, ekkor akár másnaptól elkezdődhet a szabadság – tette hozzá Bodnár Lilla munkajogi szakértő.

Ilyenkor – ha nem megoldható az otthoni munkavégzés - a legjobb, amit a vállalkozás tehet, hogy állásidőre küldi a dolgozót – véli Viszló, aki szerint ebben az esetben a munkavállalónak nem kell teljesítenie a foglalkoztatási kötelezettségét, ám a személyi alapbér attól függetlenül jár. Természetesen lehetőség van egyéni megállapodásokra is, például arra, hogy a dolgozó nem megy be a munkahelyére, cserébe viszont nem a teljes alapbért fizetik ki, hanem például 60-70 százalékot. „Olyasmi ez, mint a betegszabadság, ilyenkor leginkább azt kell figyelembe venni, hogy kapjon a dolgozó annyi pénz, ami biztosítja a megélhetését” – mondta Viszló László. Szürkemegoldásként felvetődhet a táppénz is, hiszen a mai helyzetben valószínűleg sok orvos bemondásra is kiírná a dolgozókat.

Milyen jogaim vannak dolgozóként, ha karanténba kerülök?

Csak az emberek látszanak ebben a háborúban. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan: az ellenség. Az élet megy tovább, csak maszkban. A koronavírus nyomán nemcsak szorgos sürgés-forgást, hanem megkapó pillanatokat is megörökítettek a fényképészek. A varrodákból végtelen fehér habként hömpölyögnek a védőruhák, szamárfület pedig teljes védőfelszerelésben is lehet mutatni a mentés oldott pillanataiban.

A munkajogász szerint, ha tovább romlik a járványhelyzet Magyarországon, akkor érdemes lenne kormányzati szinten gondolkodni arról, hogy létrehozzanak valamilyen kártalanítási alapot.

És mi a helyzet akkor, ha a dolgozó nem akar bejárni, mert mondjuk fél, hogy utazás közben elkapja a koronavírus-fertőzést? A munkajogász szerint ez is egyéni döntés kérdése, ám ha a munkavállaló nem fertőzött, nem beteg, csak fél, akkor az már munkafegyelmi kérdés, amit akár azonnali hatályú felmondással is lezárhat a munkáltató. Persze nem kell egyből ennyire drasztikus módszerekhez nyúlni, megállapodhatnak a felek fizetés nélküli szabadságban is.

Bodnár Lilla szerint ilyen esetben nagyban számít az is, hogy kinek mi a munkaköre, miként fontosan a körülmények is. A koronavírusos irodaházban dolgozó a fertőtlenítés után például már köteles bemenni a munkahelyére. A munkavégzést ugyanis csak akkor tagadhatja meg, ha a munkáltató nem biztosítja az egészséges és biztonságos feltételeket. Ugyanakkor Bodnár arra is felhívta a figyelmet, hogy minden eset egyedi, azaz az összes körülmény ismeretében dönthető el, hogy jogszerűen tagadja-e meg a munkavállaló a munkavégzést, vagy sem.

©

A fentiekben Viszló szerint az sem okoz változást, hogy a kormány bejelentette: bezárják az iskolákat. Miért? Ilyenkor szerinte a nyárra kell gondolni, amikor tanítási szünet van: jellemzően akkor is megoldják a szülők a gyermek elhelyezését, és ezen az sem változtat, hogy most betiltották az erdei iskolákat és nyári táborokat. Ráadásul munkajogi szempontból ebben az esetben a dolgozó kéri, nem a munkáltató rendeli el a kényszerszünetet, így jogilag a fizetés nélküli szabadság lehet a megoldás. (Hacsak a kormány nem hoz valamilyen válságintézkedést, ám ezt egyelőre nem tette meg.) Bodnár ugyanakkor azt mondja, az előírások szerint a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára a munkavállaló mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól.

Minden borul persze, ha vis maior helyzetet hirdet a kormány. Erről akkor beszélhetünk, ha a foglalkoztatást valamilyen elháríthatatlan külső körülmény miatt nem tudja teljesíteni a munkáltató. Ez lehet természeti katasztrófa (földrengés, tűzvész stb,) vagy valamilyen társadalmi robbanás (felkelés, forradalom, államcsíny), de semmiképp nem kormányzati intézkedés, még ha az valamilyen súlyos problémát is kíván megelőzni. Ilyenkor a fent említett lehetőségek közül az állásidős megoldás kiesik, és az lesz a fő szempont, kinek van társadalombiztosítása (tb).

Akinek van és nem tud bejárni a munkahelyére, illetve otthonról sem tudja végezni a munkáját, annak jár majd táppénz, akinek nincs biztosítása, az maximum egy kormányzati intézkedésben reménykedhet. Viszló szerint ekkor a legfőbb kérdés az, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiket nem vagy csak részben jelent be a munkahelye. Ez ugyanis máig a leggyakoribb munkajogi probléma a cégeknél (főként a kis és középvállalkozásoknál). Ha valaki például csak két órára van bejelentve, annak valószínűleg kevesebb pénz járna, mintha álláskeresési járulékot kapna, ami Viszló szavai szerint „éhenhalásra se elég”. A gond, hogy Magyarországon még mindig több százezres tömeget érint ez a kérdés.  

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Óriási per szakadhat a Facebook nyakába, mert kiszivárgott 533 millió felhasználó adata

Óriási per szakadhat a Facebook nyakába, mert kiszivárgott 533 millió felhasználó adata

Fürjes helyett Palkovics csinál helyet a kínai egyetemnek Budapesten

Fürjes helyett Palkovics csinál helyet a kínai egyetemnek Budapesten

Egy szerb vizsgálat szerint minden vakcina hatékony

Egy szerb vizsgálat szerint minden vakcina hatékony