Terjedelmes írásban foglalkozott szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar médiatörvénnyel, részletesen ismertetve az NMHH szerepét és jogköreit, szankcionálási lehetőségeit, a törvényt megsértő médiumokra kiszabható büntetési tételeket.
Elsötétített képernyős tiltakozásra hívott néhány napja egy internetes közösség. Egyelőre nem sok fekete, a médiatörvény ellen tiltakozó címlapot találtunk. És ön?
A médiatörvény januártól engedélyezi a „termékelhelyezést” számos tévéműsorban, így – annak ellenére, hogy a csatornáknak figyelmeztetniük kell a nézőket – ezentúl várhatóan nehezebb lesz elkerülni a hirdetéseket kedvenc műsoraink fogyasztása közben. A csatornáknak új bevételeket hozhat a jogszabály-módosítás, feltéve, ha készül megfelelő műsor vagy lesz olyan celeb, akire márkát lehet építeni – vélik a szakértők.
Bő százan tüntetnek a Bródy Sándor utca és a Pollack Mihály tér sarkán az MR1 Kossuth Rádió szerkesztője és riportere miatt.
Tizenegy oldalas összefoglaló készült a médiatörvény angol nyelvű fordítása mellé.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint a hivatalos eljárás indításáról vagy elvetéséről csak egy részletes jogi vizsgálatot követően születhet döntés.
A Brüsszelben működő külföldi tudósítók egyesülete szerint az új magyar médiatörvény veszélyezteti a média szabadságát.
A dafke (csak azért is) tiltakozás ugyanakkor rendkívül ócska és totálisan primitív reakciókat is szülhet, ezeket jó lenne elkerülni – figyelmeztetett Parti Nagy Lajos költő az ATV-ben.
A Financial Times Deutschland a magyar médiatörvényt "rendkívül kérdésesnek" minősíti; ugyanakkor úgy véli, hogy korai volna még siratni a fiatal magyar köztársaságot.
A jogszabály angol nyelvű fordítását elküldik az Európai Bizottságnak is.
Megkapta az Európai Bizottság a magyar médiatörvény angol fordítását és az ahhoz fűzött magyar kormányzati tájékoztatást - közölte Olivier Bailly, az uniós végrehajtó testület szóvivője szerdán Brüsszelben.
A Handelsblatt szerdán "Magyarország lesz a próbakő" címmel kommentárban bírálta a magyar médiatörvényt.
Hiányos szöveget küldött a magyar kormány az EU-nak, ráadásul fölöslegesen: az Európai Bizottság mindig a saját fordítását használja.
A magyar médiatörvényt bírálta Dirk Sterckx belga liberális európai parlamenti képviselő a Le Soir című, francia nyelvű brüsszeli lap szerdai számában megjelent interjújában.
A kormány számított a kritikákra, de ennyire túlzó megfogalmazásokra nem - mondta a médiatörvény nemzetközi bírálata kapcsán Martonyi János az InfoRádió Aréna című műsorában. A külügyminiszter hozzátette: a bírálatok jelentős része ténybeli tévedéseken alapul, és először mindenkinek el kéne olvasnia a törvényt, mielőtt véleményt mond róla.
A Délkelet-Európai Média Szervezet vezetője bízik abban, hogy a következő hónapokban több ponton is módosítják majd a médiatörvényt. Ugyanakkor felhívják a figyerlmet, a kritizálás feltétele, hogy a bírálók valóban ismerjék a magyar médiatörvényt.
A német külügyi államminiszter, Werner Hoyer szerint Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről, például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával, átengedné az Európai Bizottságnak.
A Handelsblatt közölte Breier Zsuzsa, az első Orbán-kormány alatt kinevezett egykori berlini kultúrattasé, német lapok rendszeres vendégszerzője írását. A szerző a Magyarország demokratikus marad című publikációban túlzottnak nevezi a médiatörvény miatt a magyar kormányt érő külföldi bírálatokat.
Répássy Róbert tolmácsolta a kormány kérését, hogy az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatban akkor fogalmazzanak meg kritikát, ha ismerik a jogszabály pontos magyar vagy angol szövegét.
A magyar uniós elnökségről - érintve a médiatörvény és a válságadó kérdését - cikket közölt a milánói Corriere della Sera és a torinói La Stampa is.
