A Magyarországra visszakerülő és jelenleg egy vándorkiállításon az országot járó Seuso-kincs minden ma ismert darabját digitális technológiával mérte fel a magyar Mensor 3D. A digitalizáció lehetővé teszi, hogy a leletegyüttes darabjait a kiterjesztett valóság segítségével, akár egy okostelefon kijelzőjén keresztül is bárki, testközelből megtekinthesse.
A Szépművészeti Múzeum szerint eddig sem az egyiptomi hivatalos szervek, sem szakemberek nem keresték meg őket azokkal a műtárgyakkal kapcsolatban, melyeket Egyiptom szerint gízai ásatásokról loptak el, a kérdéses műkincsek eredete pedig tisztázott és ismerik az eredeti tulajdonos nevét is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő öt évben 100 millió eurót, azaz hozzávetőleg 30 milliárd forintot szán arra, hogy felkutassa és visszavásárolja a külföldi tulajdonba került magyar műkincseket. Egy tanácsadó testületet is létrehoznak, amely a műkincsek kiszemelésében segít – a testületben a jegybank munkatársai is helyet kapnak, de bárki javasolhat alkotásokat.
A kutatások és azok publikációinak finanszírozása mellett a műtárgyvásárlás lenne a legfőbb feladata a Zsolnay-társaságnak, amelynek megalapítására Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezetője tett javaslatot a napokban Pécsett a városi önkormányzat vezetőinek. Páva Zsolt polgármester szerint a város örül a kezdeményezésnek.
Több mint ötszáz műtárgyat kérnek vissza a csehországi egyházak a prágai Nemzeti Galériától az egyházi kárpótlási törvény keretében.
Véget vet a Fidesz a muzeológusok akadékoskodásának, egy friss törvényjavaslat alapján a jövőben miniszteri utasításra lehet majd leakasztani a falról egy műtárgyat, és átvinni oda, ahol a kormány szerint jobb helyen van. A közvetlen előzmény, hogy az Esterházy-kastélyért felelős kormánybiztos bepanaszolta a szerinte ellenálló múzeumokat, de a módosításnak különös jelentősége lehet, ha megépül az új múzeumi negyed, és megkezdődik minden idők legnagyobb műtárgyköltöztetése.
A műtárgyak hamisítása már a görögöknél megkezdődött, később iparszerűen a Németalföldön űzték, manapság pedig kínai van Gogh-festmények kaphatók jutányos áron.
Közel hárommillió dolláros rekordáron kelt el a Sotheby’s árverésén egy klasszikus kínai festmény.
