„Ha egyszer központiak a gyűjteményeink, akkor a miniszternek miért nincsen egy olyan joga, amelyben rendelkezik arról, hogy melyik műtárgyat melyik közgyűjteményben őrizzük?” – szegezte a kérdést Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök a kormány júniusi, fertődi kihelyezett ülésén. A kérdés előzménye az volt, hogy Zumbok Ferenc, az Esterházy-kastély felújításáért felelő kormánybiztos arra panaszkodott: „hihetetlen ellenállásba ütköznek”, amikor az Eszterházáról származó műtárgyak átszállítását kérik más múzeumoktól.

A kormányfőnek ezzel kapcsolatban az a sejtése támadt, hogy „az ügy nem egyedi”, ezért rögtön javaslata is volt Balog felé: „helyes lenne megírnod egy olyan előterjesztést, ami arról szól, hogy neked van egy jogod arra, hogy (…) te döntesz arról, vita esetén, hogy melyik műtárgy hova kerüljön”. Ez a miniszterelnöki ötlet szerdán lépett a megvalósítás szakaszába, mikor Gyimesi Endre és L. Simon László fideszes képviselők benyújtották a parlamentnek a múzeumtörvény módosításáról szóló javaslatukat.

Munkácsy Mihály Ballada című festményét szállítják.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A miniszterelnöki parancsra született javaslat indoklása név szerint nem említi az Esterházy-kastélyt, de utal rá: „A magyarországi műemlékek rangjához méltó és hiteles berendezése érdekében kiemelt kultúrpolitikai cél, hogy a helyszínekhez kötődő kulturális javak (jellemzően eredeti műtárgyak és bútorok) minél nagyobb számban kerülhessenek vissza eredeti környezetükbe” – írják az előterjesztők. Szerintük a cél megvalósítása érdekében „kiemelt, szoros együttműködésre van szükség” a tárgyakat őrző múzeumok közt.

A javaslat lényege ugyanakkor nem az együttműködés felé mutat, hanem – „a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel és a széles körű hozzáférés céljait szem előtt tartva” – valóban felruházza a minisztert a műtárgyak áthelyezésének jogával. Ezt kétféleképpen teheti meg: egyrészt határozott időre kijelölheti az állami tulajdonú „kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét”, vagyis például egy kiállítás erejéig elrendelheti, hogy egy műtárgyat szállítsanak át egy másik múzeumba vagy egyéb kiállítóhelyre.

A másik, a törvényjavaslatban a miniszternek biztosított jog ennél is erősebb lenne: javaslatára a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződést köthetne bármely védett, állami tulajdonú műtárgy vagyonkezelésére. Ez azt jelenti, hogy a miniszter nem csak múzeumokban, de az összes, bárhol fellelhető állami tulajdonú műtárgy – például a kormányzati épületek falain lógó festmények – végleges áthelyezéséről is rendelkezhet. A részletekről a miniszternek magának kell rendeletet alkotnia.

A Déri Múzeumba érkező Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című alkotása.

Túry Gergely

Zumbok által a kormányülésen elmondottakból arra lehet következtetni, hogy az Esterházy-kincstár számos értékes tárgyát birtokló Iparművészeti Múzeum lehetett az egyik olyan intézmény, amely „ellenállt” a költöztetésnek. Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója a hvg.hu-nak azt mondta: a kormánybiztos által használt „ellenállás” kifejezés nem helyes, hiszen ők nem „forradalmárok”, de valóban voltak szakmai jellegű aggályaik, véleményük, illetve egy komplett javaslatot is letettek az asztalra.

Korábban, más múzeumok gyűjteményei esetében is felmerült már a költöztetés gondolata. Korábban például többen is lobbiztak azért, hogy Budapestre költöztessék Pécsről a Csontváry Múzeum gyűjteményét. Ennek jelentős része egyébként is a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, amelyet nemrég összevontak a Szépművészeti Múzeummal. Utóbbi intézmény főigazgatója, Baán László piaci pletykák szerint azt szeretné, ha a pécsi Vasarely-gyűjtemény is egyesülne a fővárosival, már csak azért is, mert a művek nagyon kapósak, szívesen kölcsönzik azokat külföldi múzeumok. (a Szépművészeti cikkünk megjelenése után azt közölte, hogy a főigazgatónak nincs ilyen szándéka - a szerk.)

Különös jelentőséget adhat a miniszteri parancsra elrendelhető költöztetés, ha megvalósul a Baán által elképzelt, és miniszteri biztosként menedzselt új múzeumi negyed a fővárosi ’56-osok terén (korábban Felvonulási tér). Ha ugyanis felépülnek az új épületek – amelyeknek egyelőre csak a látványterveit rajzolják az ötletpályázaton induló építészirodák –, hatalmas költözködés kezdődik, új gyűjtemények jönnek létre (van olyan koncepció, amely szerint az összes, ma gyakran méltatlan körülmények közt tárolt gyűjteményt egyetlen raktár- és restaurációs központba koncentrálnák).

A Főúri öltözékek az Esterházy-kincstárból című kiállítás

MTI / Szigetváry Zsolt

„Nem értem, miért kell ezt parancsszóra levezényelni, eddig is meg tudtunk egyezni a kölcsönzésről, ha volt ilyen szándék” – mondta a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő múzeumigazgató. Szerinte sok múzeumnak akkora raktárkészlete van, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, így szívesen kölcsönadnának tárgyakat, ha a kölcsönkérő elvégezné a restaurálást, illetve szakmailag vállalható lenne a kiállítás, ahol be akarja mutatni azokat. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy már meglévő állandó kiállításokból ne mazsolázzanak ki egy-egy tárgyat, mert azzal tönkretennék azokat.

A szerdán benyújtott törvényjavaslat másik érdekessége, hogy megváltoztatja a múzeum-, levéltár- vagy könyvtárigazgatók kinevezési feltételeit. Jelenleg még szakirányú végzettséget ír elő a törvény, de ezt a törvényjavaslat egyetlen mozdulattal törölné. A megyei és országos hatáskörű intézményeknél ma is kellenek „államháztartási, vezetési ismeretek” és vezetői gyakorlat, de a javaslat szerint már csak ez lenne a kinevezés feltétele.

A javaslat ugyanakkor törölné azt a rendelkezést is a múzeumtörvényből, amely szerint a múzeumokban, könyvtárakban és levéltárakban „a szakfeladatok ellátása szakképesítéshez kötött”. Ez elvileg azt is jelentheti, hogy szakképzetlen közmunkásokat tesznek a muzeológusok helyére, de az indoklás szerint nem erről van szó, hanem csak jogharmonizációs oka van a törlésnek, és majd kormányrendeletben határozzák meg, milyen végzettség kell az igazgatóknak, illetve a szakfeladatok ellátásához.