A kormány két héttel a választások előtt mintha szinte kizárólag egyes települések egyedi ügyeinek támogatásával foglalkozna – ezt a benyomást kelti a hétfő este megjelent Magyar Közlöny, amelynek nagy részét ilyen rendeletek és határozatok töltik ki.
Egy országot szimulálni nem egyszerű programozói feladat. Megoldható, csak nem minden politikus örülne neki.
Gyengélkedő, átlagos és kiemelkedő kategóriákba sorolja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a fővárosi cégeket, és egy elektronikusan elérhető adatbázisban meghatározza a cégek nemzetgazdasági pozícióját. A rendszer alapja kizárólag a cégek pénzügyi beszámolója, így a bírálatok szerint nem is nyújthat valós képet a cégek helyzetéről, sőt még gazdasági kárt is eredményezhet a szolgáltatás.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját erősen kritizáló cikket publikált Mellár Tamás a Népszabadságban. A KSH egykori elnöke szerint pótcselekvés összeesküvést látni a forint gyengülése mögött, mert a kormány gazdaságpolitikai tévedései vezettek ehhez.
Két százalékpontot esett (38%) ebben a hónapban nemzetgazdaságok pozitív lakossági megítélésének nemzetközi átlaga. A viszonylagos változatlanságot most egy negatív fordulat követi, az Ipsos Global @dvisor kutatása szerint visszatértünk a 2011. márciusi, s 2010. januári eredményekhez. Magyarország Görögországgal verseng az utolsó helyért.
Az Ipsos 24 országban végzett felmérése szerint változatlanul a lakosság átlagosan 40 százaléka minősíti nemzetgazdaságát jónak, az átlag mögött azonban jelentős regionális eltérések vannak; Magyarország 1 százalékpontot esve, 5 százalékkal a lista alján áll.
Kína három évtizedes lendületes gazdasági növekedés után elhódította Japántól a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának kijáró rangot.
Mindezt nemzetgazdasági érdekből. Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt mondja, ez nevetséges.
Éves szinten a nemzetgazdasági beruházások volumene 17 százalékos emelkedéssel az eddig mért legmagasabb szintre emelkedett 2018-ban. A negyedik negyedévben szintén 17 százalékos volt a bővülés az előző év utolsó negyedéhez képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
Negyedével több a beruházás tavalyhoz képest, a feldolgozóipar és az ingatlanpiac húzza a számokat, a víz- és a hulladékgazdálkodás viszont pang.
