#népesség

Abszurd és elavult, hogy Orbán családtámogatása egyetlen mágikus adatra gyúr, figyelmeztetnek a szakértők

Nehéz egyetlen mutatóba sűríteni több mint kétmillió nő viselkedését és döntéseit, ráadásul a 21. századi nyugati családpolitikában már nem a születésszám növelése a legfontosabb cél, hanem például az anyák biztonságának növelése, a gyermekszegénység visszaszorítása, vagy a társadalmi- és nemi egyenlőtlenségek csökkentése. A gyermekvállalási trendekről és az ezt befolyásoló tényezőkről Spéder Zsolt demográfus és Szikra Dorottya, a CEU vendégprofesszora tartottak előadást.




Havi 169 ezer forintból él? Gratulálunk, jobb a helyzete, mint az ország felének!

Milyen a magyar középosztály? Igencsak szomorú képet kapunk, ha a népszámlálásból és a jövedelmi statisztikákból próbáljuk erre összerakni a választ: aki már nem nélkülözésben él, és probléma nélkül ki tud fizetni egy egyszeri váratlan kiadást, az gyakorlatilag ott van a társadalom közepén. A nyelvtudás vagy a diploma nem alapkövetelmény, és arról is csak a középosztálybeliek egy szűk rétege álmodozhat, hogy egy 2000 után épült házban lakjon.









Magyarország 2050: Egymillióval kevesebben lehetünk, de nem ez lesz az igazi probléma

Hiába küzd a demográfiai áttörésért a kormány, Magyarország népessége rohamosan csökken, és ha ez nem lenne elég, öregszik is. Hogyan fogja befolyásolni az életünket a népességfogyás, az elöregedés – vagy éppen a migráció és a klímaváltozás? Magyarország 2050 sorozatunk nyitócikkében Tóth G. Csaba demográfussal beszélgettünk arról, hogyan alakulhat át az ország társadalmi szerkezete a nem túl messzi 2050-ig.



Szeretettel Delhiből: Átok vagy áldás, hogy India a világ legnépesebb országa lesz?

India, amely a kétezres évek óta készül a következő „ázsiai csoda” szerepére, hamarosan a világ legnépesebb országa lehet (egyesek szerint már az is), ám úgy tűnik, a népességi előnyt csak úgy tudja hatékonyan kihasználni, ha alapvető gazdasági és társadalmi „beállításokon" változtat, például többet fektet be a közegészségügybe, a közoktatásba és a kutatás-fejlesztésbe.






Spéder Zsolt: Csak kivételes esetben érhető el 2030-ra Orbán Viktor demográfiai célja

A termékenységi arányszám növekedése 2011 óta 1,23-ról 1,6-ra bizonyos értelemben siker, de a népességcsökkenés megállításához szükséges 2,1-re nehéz feltornászni, Európában sehol nincs ekkora, és már Indiában is csak 2,13. A Covid miatt elhalasztott gyerekvállalás pótolható, de a recesszió újabb csapás a születésekre – állítja Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, a PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola vezetője.