Honnan tudjuk, mennyi az idő? Hogyan tudjuk megmondani, hogy mennyi időt töltöttünk valahol, anélkül, hogy ránéznénk az óránkra? Miért tűnik ugyanannyi idő egy pillanatnak, vagy akár hosszú óráknak, attól függően, hogy mit csinálnunk? Agyunk időérzékelő rendszere az emberi szervezet egyik legösszetettebb és legérdekesebb része, amelynek teljes működését még a kutatók sem ismerik pontosan.
Jól képzett zenészeket vizsgálva arra a következtetésre jutottak német neurológusok, hogy az ujjtechnika az emlékezet építőköveiben rögzül, és bármikor előhívható.
Sokkal jobb a szélütés megállapítására az MRI, mint a CT - szögezi le az Amerikai Neurológiai Akadémia (AAN) hétfőn kibocsátott új irányelve.
Német, ausztrál és amerikai kutatóknak részben sikerült a szem pontos megfigyelése alapján olvasniuk a gondolatokban.
Egy amerikai kutatás szerint a rövid pihenés, illetve szünetek az alváshoz hasonlóan hozzájárulhatnak a frissen szerzett tudás szűréséhez és tárolásához.
Holland, brit és amerikai kutatók neurológiai vizsgálatok során rábukkantak annak a magyarázatára, hogyan emlékszünk olyan mozgássorokra, amelyek bizonyos képességekhez szükségesek.
