Az ország két epilepsziacentrumának adatai segítségével nemcsak a betegellátás fejlődhet, hanem a gyógyszerek közötti kölcsönhatásokat és a rohamokat kiváltó triggereket is vizsgálhatják.
Égető szükség lenne az egészségügyben strukturált adatokat tartalmazó betegfelvételi űrlapokra és összekötött informatikai rendszerekre. Hiába érhetők el ugyanis digitális formában a kórházi adatok, döntő többségük szöveges, így csak rettentő sok munkával és csak részben feldolgozható. Az ellátást színvonalasabbá, egyben költséghatékonyabbá tenné a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium fejlesztése, amiről Dóczi Tamás idegsebész professzor beszélt a HVG-nek.
Nem is az alvásra van igazán szükségünk, mint inkább az álomra – derül ki Rahul Jandial agysebész új könyvéből, amiből azt is megtudjuk, mi a hasznuk a rémálmoknak és az erotikus álmoknak, és miért nem kell miattuk aggódnunk.
Miközben a szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségeket kiemelt figyelem övezi, megdöbbentően sok, több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségektől. Mi minden okozza ezt a jelenséget, és miért egyre nagyobb ennek az egészségügyi és társadalmi költsége? Milyen jó hírek ellensúlyozzák a riasztó adatokat? Dóczi Tamás idegsebésszel, a Pécsi Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szegényebb országokban élők a leginkább kitettek a neurológiai problémáknak. A statisztikán sokat lehetne javítani a megelőzéssel.
Hogyan ismerem fel, ha valakinek stroke-ja van, miért kulcsfontosságú az idő, és hogyan lehet belőle felépülni? Miért fontos időben észrevenni a Parkinson-tüneteket, és hogyan segíthet a család, hogy a hozzátartozó és az orvos a legjobb eredményeket érje el? Mit csinál az agyunkban a migrén, és hogyan tudjuk kezelni a bénító fejfájást? Wellbeing podcastunkban a leggyakoribb neurológiai betegségeket magyaráztuk el Tóth Adrián, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának neurológus szakorvosa segítségével – de az is kiderült, milyen kapcsolat van az agyunk és a beleink között.
Újabb konkurenst kaphat az Elon Musk-féle Neuralink, miután a Precision Neuroscience új agy-számítógép interfésze állatokon már sikeresen teljesített, és csak hatósági jóváhagyásra vár, hogy embereken is kipróbálhassák. A Layer 7 nevű eszköz beépítése ráadásul nem igényel bonyolultabb műtéti beavatkozást sem.
Akár az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjai is jobban érthetőek lesznek magyar kutatóknak köszönhetően.
Azt gondolnánk, hogy ki-ki neveltetése, környezete, tájékozottsága alapján alakítja ki politikai nézeteit, ám amerikai kutatók indokoltnak találták megvizsgálni, van-e neurológiai alapja is a meggyőződésnek.
Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid-ambulanciákon is észlelik.
Az aminosavakból álló gél az agyba kerülve képes lehet helyreállítani annak károsodásait. Ausztrál tudósok szerint a módszer a Parkinson-kór ellen is működhet.
A Covid-járványt, a koronavírus okozta betegséget, majd a betegség aktív szakaszát követő lábadozást is kísérhetik tartós és néha súlyos neurológiai tünetek. A tudósok már vizsgálják az okokat, és kutatják a lehetséges gyógymódokat.
Bár enyhe tünetekkel megúszták a koronavírus-fertőzést, hat percig sem tudnak pihenés nélkül sétálni azok a gyerekek, akik megfordulnak a Semmelweis Egyetem long Covid-ambulanciáján. A fertőzés szövődményeivel felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt számolniuk kell, az ő rehabilitációjukra pedig az egész magyar egészségügyi rendszernek fel kell készülnie. Az ambulanciát létrehozó orvosokkal és egy neurológussal beszélgettünk arról, mi állhat a poszt-Covid-szindróma mögött.
Neurológiai és pszichológiai problémák fordulnak elő a Covidon átesett betegek számottevő részénél - állapította meg egy a Lancet Psychiatry nevű szaklapban publikált tanulmány.
A neurológiai rendellenességek megdöbbentő módon képesek befolyásolni az álmokat. Ezzel minden gyakorló neurológusnak tisztában kell lennie, mégis csak ritkán kérdezzük meg betegeinket az álmaikról - mutat rá Oliver Sacks neurológus az Első szerelmek és utolsó történetek című könyvében.
Az elmúlt évtizedekben egyre aktívabb kutatások zajlanak a neurológia területén a halálközeli élmények megértése érdekében. Az alábbiakban Oliver Sacks Első szerelmek és utolsó történetek című könyvéből mutatunk be egy szerkesztett részletet a témával kapcsolatban.
A néhány évvel ezelőtt meghalt, világhírű neurológus, Oliver Sacks Karinthy Frigyes agydaganatának történetét is feldolgozta utolsó esszékötetében. Az alábbiakban az Első szerelmek és utolsó történetek című gyűjtésből olvashatnak egy szerkesztett részletet.