A néhány évvel ezelőtt meghalt, világhírű neurológus, Oliver Sacks Karinthy Frigyes agydaganatának történetét is feldolgozta utolsó esszékötetében. Az alábbiakban az Első szerelmek és utolsó történetek című gyűjtésből olvashatnak egy szerkesztett részletet.
Egy torontói intézet kutatásában résztvevők három hónapon át naponta hallgatták meg a D-dúr szonátát.
Dénes Ádám és csapata jelentős nemzetközi visszhangot keltő kutatásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy javítani lehessen a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben szenvedők életminőségén.
Hogyan tanulták meg az emberek képzeletben előre látni olyan események láncolatát, amelyek még nem következtek be? – többek között e kérdésre is választ ad Daniel Gilbert pszichológiaprofesszor. Részlet a Rábukkanni a boldogságra című könyvből.
A Parkinson-kór eredete a születés előttre vezethető vissza azoknál az embereknél, akiknél 50 éves koruk előtt fejlődik ki a degeneratív idegrendszeri betegség amerikai kutatók tanulmánya szerint.
Egy vele készült interjúban a Neuralink nevű cég különféle fejlesztéseiről kérdezték Elon Muskot, aki igen meglepő elképzelésekről számolt be.
Brit kutatók azonosították a Parkinson-kór legkorábbi jeleit az agyban, a betegség megjelenése előtt 15-20 évvel. A felfedezés elvezethet új diagnisztikai eljárásokhoz és újfajta kezelésekhez.
Kizárólag hím egereket és más állatokat használtak az idegtudományi kísérletekben évtizedeken át, mert a nőstényekről azt tartották, túlságosan érzelmi lények, és jobban megviselik őket a hormonokhoz köthető hangulatváltozások, mint a hímeket.
Az agyi anyagcsere-folyamatokat tekintve a nők általában négy évvel fiatalabbnak látszanak, mint a férfiak – ezt állítják amerikai kutatók.
A világhírű neurológus, George Paxinos legújabb kutatási eredményét egy új bolygó megtalálásához hasonlítja, ugyanis az agy olyan részére bukkant, amely nem volt ismert az orvostudomány előtt. A felfedezés különböző neurológiai betegségek kezelését segítheti.
Az agy megismerése továbbra is korunk egyik legnagyobb kihívása – a kutatók régóta próbálják megfejteni, különböző aspektusokból vizsgálni a működését. Gyakran egymásnak ellentmondó eredmények születnek, talán ennek eredménye, hogy mindmáig számos, az aggyal, az idegrendszeri betegségekkel kapcsolatos tévhit tartja magát. Dr. Györfi Orsolya, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) neurológusával beszélgettünk róluk.
Nem brit tudósok mutatták ki, hanem bostoniak, ráadásul egy neves szaklapban publikálták az eredményeket.
Neurológiai betegségekre, például Alzheimer- vagy Parkinson-kórra is utalhat a szagláscsökkenés, amely akár tumorok vagy különféle endokrinológiai elváltozások első jeleként is megjelenhet.
"Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát" – ezt írta be a tanára az akkor tizenkét éves Oliver Sacks bizonyítványába. A szerző a nemrég megjelent Mozgásban című önéletrajzi kötetének már bevezetésében előrevetíti, hogy semmi nem tartotta féken, pont olyan hévvel vetette bele magát a drogok, a motorok, a súlyemelés világába, mint az agykutatáséba.
A túlsúly neurológiai okát keresték egy ausztrál kutatásban, főként az éhségérzetért felelős agysejtekre fókuszálva.
Az idők során már számtalan kutatás készült, ami megállapította, hogy a zene hogyan képes pozitív érzéseket kiváltani belőlünk, de most megtalálták A Boldog Dalt.
A csecsemőkor utáni idegennyelv-tanulás új idegsejtek és neuronkapcsolatok kialakulását ösztönzi – derül ki egy tanulmányból.
Az Új Dél-Wales-i Egyetem munkatársai leírták azt az idegi mechanizmust, mely hallucinációk kialakulását segítheti elő. A felfedezés befolyással lehet a skizofrénia gyógyszeres kezelésére.
Sikerült egy a Parkinson-kór kialakulásánál mutálódó gént azonosítania a Bécsi Egyetemi Klinika (AKH) neurológuscsoportjának. Ez már a hatodik örökítőanyag, amelyről a tudósok tudják, hogy összefüggésben van a reszkető bénulásnak is nevezett kórral.
Bebizonyosodott, hogy létezik "velünk született tudás" - állítják a lausanne-i egyetem (EPFL) kutatói, akik az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) jelentették meg tanulmányukat. Azt állítják, hogy az idegsejtek az ember korábbi tapasztalataitól független kapcsolatokba is kerülhetnek egymással.
