A harmadik menetre is elindult a jegybank Növekedési Hitelprogramja. Kétszer 300 milliárd forintos hitelkeretből segítenék meg - a bankoknak nyújtott, „nullás” hiteleken keresztül - a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.
Az ország keleti, délkeleti felében eddig átlagosan másfélszer annyi hitelt tudtak felvenni a cégek a növekedési hitelprogramban, mint anélkül. Észak-Magyarországon azonban még ez sem tudott érdemben segíteni, ott mintha megállt volna az idő.
Idén a korábbinál is olcsóbb finanszírozáshoz juthatnak a vállalkozások az átalakuló NHP-nak köszönhetően. A forinthitelek kamata 2,5 százalék marad, a hitelcélok azonban részben változnak. A hitel már euróban is felvehető.
Az elmúlt 5 évben végrehajtott beruházásokat a mikro- és kisvállalkozások 84 és 85 százaléka saját forrásból finanszírozta, a saját forrás mellett a bankhitelek a mikrovállalkozások 26, a kisvállalkozások 39 százalékánál segítették a beruházásokat.
Elképesztő manőverek, kacifántos ügyek, elégő milliárdok övezik a jobboldali pénzember, Töröcskei István érdekeltségének számító, de részben állami tulajdonban levő Széchenyi Bankot. Megismertük az ezeket feltáró jegybanki jelentést, illetve a Széchenyi Bank észrevételeit.
Lagymatag a hitelezés és jövőre eláll az uniós pénzeső, időlegesen stagnálás is lehet ebből.
Tízből hat agrárvállalkozás tervez beruházást a közeli jövőben, többségük még a 2016-ban kivezetendő NHP-programból is részesedne és harmaduk már a következő hónapokban igényelné a hitelt.
A hazai kis- és középvállalkozások beruházási kedve, a most már ténylegesen kiírásra került EU-pályázatok és a Növekedési Hitelprogram közelgő év végi zárása az Nemzeti Hitelprogram felpörgését vetíti előre.
A Magyar Nemzeti Bank ismét lazította a Növekedési Hitelprogram feltételrendszerét. A változások az építőiparnak kedveznek, a lakóingatlan-beruházásokat támogatják.
Eladásra szánt ingatlan építésére is használhatják a növekedési hitelprogramot a vállalkozások. Van olyan fejlesztő cég, amely 10 milliárd forintos projektet hozott tető alá nhp-ból. Jelenleg a kkv-hitelállomány negyede az nhp alá tartozik, de az 1360 milliárd forintból csak 100 milliárd ment az építőiparba.
Nemcsak a hitelfelhasználás köre bővült, de a kölcsönök lehívásának idejét is kitolták egy évvel.
Április elejéig az MNB Növekedési Hitelprogram második szakaszában 512,5 milliárd forintot folyósítottak, több mint tizenötezer vállalkozásnak.
Gyorsított adminisztrációval növelné hitelkihelyezéseit az OTP a kkv-k körében. Most induló hitelprogramjuk keretében 10-15 milliárd forint kkv-hitel kihelyezését tervezik idén, kkv-hitelállományukat pedig legalább 5%-kal növelnék.
Olvasónk tulajdonképpen ezt a kérdést tette fel, annak kapcsán, hogy a Matolcsy György nevével fémjelzett Növekedési Hitelprogramot kiterjesztik a kockázatosabbnak minősített kis- és közepes vállalkozásokra is. A szakértő válaszol.
Március 16-án indul az NHP+, a jegybank kiterjesztett hitelprogramja, amely a magasabb kockázatú kkv-k számára kínál hitelfelvételi lehetőséget.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 500 milliárd forintos keretösszeggel hétfőtől elindítja a növekedési hitelprogram plusz (nhp+) konstrukciót, amellyel az nhp-ból eddig kimaradt mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit javítanák.
Az eddig megismerhető részletek alapján azt boncolgatjuk, hogy milyen változásokat hozhat az átlagos kis- és középvállalat életében az NHP+ megjelenése. Ténylegesen minden cég hitelt fog kapni?
500 milliárd forintos kerettel jön az NHP+, amellyel a közepesen kockázatos kis- és közepes vállalatokat célozzák meg. Az MNB átvállalja a kockázatok egy részét. A konstrukció március 16-tól az év végéig lesz elérhető.
A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) keretében 2014 első háromnegyed évében összesen 61 milliárd forint értékű lízingszerződést kötöttek. Az nhp-ba 2014 elején bevont pénzügyi lízing segítségével felpörgő kis- és középvállalkozói (kkv) szektor eredményei alapján a szövetség további bővülést vár a piacon.
A bürokrácia leépítése, a magyar kkv-k helyzetbe hozása, és a hitelintézeti rendszer átalakítása – ezeket tartja legfontosabbnak a jegybankelnök.
