Két hete jelentette be az MNB az elmúlt másfél év legnépszerűbb vállalati hitelprogramjának, a maximum 2,5%-on folyósítható Növekedési Hitelprogramnak a kiterjesztését. Az NHP+ célja, hogy azon vállalkozások is kaphassanak a kedvező hitelből, akik eddig kiszorultak a piacról.

Milyen újításokat tartalmaz az NHP+?

Az eddig közzétett információk alapján az NHP+ ugyanúgy maximum 2,5%-os kamat mellett nyújtható. A fő különbséget az jelenti, hogy az MNB részt vállal a hitelezési kockázatból. Egy-egy hitel esetében a cég fizetésképtelensége esetén a hitelezési veszteséget 50%-át vállalja át. Az adott bank azonban az összes kihelyezett NHP+ hitel 2,5%-ig kaphat évente hitelezési veszteség átvállalást az MNB-től.

Az NHP+ filozófiája szerint azzal, hogy az MNB is hitelezési kockázatot vállal, korábban nem hitelezhető cégek is megkaphatják a kedvező, 2,5%-os kamatozású hitelt. Különösen szép a leányzó fekvése, ha figyelembe vesszük, hogy az állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a bankok számára a hitelérték 80%-áig eddig is nyújtott hitelgaranciát. Elvileg tehát a bankok számára létrehozható lenne a kockázatmentes hitelezés…

 A gyakorlati nehézségek

Jelenleg még a nagybankok sem ismerik, hogy a korábban is elérhető hitelgarancia intézmény és az MNB által átvállalt hitelkockázat hogyan fog együtt élni. Kizárja az egyik a másikat?

Másrészt fontos látni, hogy az MNB hitelkockázat vállalása a gyakorlatban a teljes (NHP+) hitelállomány 2,5%-ig (ez egy bűvös szám, melynek egybeesése a 2,5%-os kamattal csak a véletlen műve) terjed ki. Azaz hiába az adott hitel esetében az 50%-ig terjedő kockázat vállalás, ha egy másik korlát erősebb lesz.

MTI / Máthé Zoltán

Mit látunk a gyakorlatban?

1. a hitelfelvevők, a vállalatok megközelítése

A cégvezetők tudatába „beégett” a 2,5%-os növekedési hitel. Ez az elsődleges és hőn áhított hitel. A hiteligény megjelenésekor az átlagos cégvezető jellemzően még vizsgálni sem kíván más alternatívát. Elindul a hitelezési folyamat. Kiderül, hogy a bank nem hajlandó számára megadni a 2,5%-os NHP-t. Ekkor már hajlandó megnézni az egyéb lehetőségeket. A 2,5% azonban annyira meghatározza a tudatot, hogy több esetben az 4-7%-os hitelkamat pszichésen elfogadhatatlanná válik és nem vesz fel hitelt.

 Ha kíváncsi, hogy a cége megfelel-e a Növekedési Hitel alapvető előírásainak, használja az alábbi kalkulátort:

2. a bankok megközelítése

A legtöbb piaci hitelt az MNB statisztikái szerint a bankok egyébként 4% és 6,5% közötti kamatszinten helyezik ki. Ha ebből levonjuk a 2,1%-os átlagos költséget, amit a bank fizet a hitel mögött álló pénzért (Bubor), akkor 1,9-4,4% kamatmarzsot kapunk. Ez az, ami közvetlenül összehasonlítható az NHP 2,5%-os kamatszintjével, hiszen ott a forrást az MNB költségmentesen adja a bankoknak. Összességében tehát piaci alapon a bankok 0%-1,9%ponttal magasabb kamat(marzs)ot számítanak fel a KKV hitelfelvevőknek az esetek túlnyomó többségében. Ez az a kamatszint, amely számukra megteremti a piaci hitelezhetőséget.

Az MNB tehát választhatta volna azt az alternatívát, hogy a növekedési hitel kiterjesztésénél megemeli a maximális kamatszintet például 4%-ig. Ezzel lefedte volna a kkv hitelpiac jelenlegi hitelezésének körülbelül 80%-át. Az effektív hatás annyi lett volna, hogy az alacsonyabb kamatszint miatt nőtt volna a hitelkereslet.

Ezzel szemben az MNB a hitelkockázatok részleges átvállalását választotta. A kérdés az, hogy ezzel a lehetőséggel a bankok hogyan tudnak élni.

Egy kicsit tapogatóztunk a piacon és a következő elsődleges véleményeket hallottuk a banki oldalról:

A hitelkockázat átvállalásának módja – első értékelés alapján – erősen korlátozó, nehézséget fog jelenteni a 2,5%-os állomány szintű korlát, illetve a hosszabb beruházási hitelek esetén a kockázatvállalás 5 éves időtávja (a beruházási hitelek közel 50%-a az NHP hitelek esetében 5 évnél hosszabb lejáratú)

Egyes bankoknál a hitelminősítés végeredménye nem több, mint egy IGEN/NEM. Azaz hitelezhető az adott cég, vagy nem. A kamatot pedig a piac határozza meg. Ha a hitelminősítés végeredménye NEM, akkor nagyon erőteljesnek kell lennie a külső szereplők (MNB, Hitelgarancia) kockázat átvállalásának ahhoz, hogy mégis IGEN-re billenjen át a mutató.

Egyes megítélések szerint a jelenlegi információk alapján az NHP+ túl bonyolult, nem illeszthető könnyen a mindennapi hitelezési gyakorlatba.

Hitelgarancia által nyújtott kezességvállalás és az MNB kockázat vállalás együttélésének részletei kiemelten fontosak lesznek, ugyanakkor ezen a fronton az EU szabályozásában van egy effektív korlát: a hitelkockázat legalább 20%-át a hitelt nyújtónak kell viselnie

Mit hozhat a jövő?

A „normál” NHP esetében is azt tapasztalhattuk, hogy az MNB folyamatosan kiigazította a hitelprogram feltételrendszerét. Átlagosan kéthavonta valamilyen módosítást eszközölt, hogy a növekedési hitel minél jobban működjön, minél szélesebb körben elérhető legyen. Az NHP+ esetében jelenleg még számos nyitott kérdés van.