Már az elmúlt hónapokban kötött megállapodások is arra utaltak, hogy nemcsak Donald Trump amerikai elnök ösztökéli a kőolajtermelés fokozására az amerikai cégeket, hanem a Mol is expanzióra készül.
Porlad Aleksandar Vucic szerb elnök hatalma, az amerikai elnök szankcióinak hatására a Gazprom kénytelen elhúzni az országból, aki jól jön ki az ügyből, az Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Andreas Mihm így foglalja össze a lényeget a szerb olaj- és gázágazatban átrendeződő erőviszonyokról.
A NIS 2025-ben biztosítani tudta a szerbiai üzemanyag-ellátást, és munkavállalói „szociális stabilitását”, de az amerikai szankciók erősen hatottak pénzügyi teljesítményére – állítja a szerbiai olajipari vállalat.
A Mol egy arab olajcéggel közösen ütheti nyélbe a felvásárlást, és a szerb állam is kap tulajdonrészt, ami csökkentené a magyar fél kockázatait is.
Piaci értesülések szerint a magyar olajmulti jóval többet fizet a szerb olajtársaság többségi tulajdonrészéért, mint amennyit a szerb elnök mondott.
A Mol a múlt héten írt alá kötelező érvényű megállapodást az 56,2 százalékos részesedés megvásárlásáról.
Néhány hétnyi rendes tél elég volt, hogy rezsistopot hirdessen a rezsicsökkentés kormánya; még sok fideszes szerint is rosszabbul élünk, mint négy éve; kiderítettük, kiknek hozhat hasznot a hazai kriptoszigor, és a börtöngazdaságok; Davosban mindenkivel megfordult a világ. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A magyar olajvállalat lett a befutó, ők vásárolhatják meg a szerb NIS-ben meglévő, az amerikai szankciók miatt már a működést is blokkoló orosz tulajdonrészt. Az üzlettel a Mol nyer finomítót, kúthálózatot, petrolkémiai üzemet – és ami ennél fontosabb: piacot, még nagyobb régiós súlyt, és aduászt a horvát Janaffal szemben.
Szerinte mindez jó Oroszországnak.
Az ügyletet még jóvá kell hagynia az amerikai pénzügyminisztériumnak.
A benzinkutakra január 27-én kezdődhet meg a szállítás, pedig az amerikai szankciók alóli felmentés csak 23-ig szól. A hosszabbítást az USA valószínűleg annak függvényében adja meg, hogy hogyan haladnak a tárgyalások a finomítót tulajdonló vállalat orosz tulajdonrészének eladásáról.
A külügyminiszter szerint a magyar kormány azért támogatja a magyar cég törekvéseit, mert ez elősegítheti a közép-európai térség energiaellátásának biztonságát.
A szerb olajipari vállalatban, a NIS-ben meglévő orosz tulajdonrész eladása a téma, amiben kulcsszerepet játszhat a Mol.
Az amerikai kormányzat szankciói után Washington határozott idejű engedélyével indult újra az energiahordozó szállítása. A horvát gazdasági miniszter szerint országuk elsődleges érdeke, hogy a szerb finomító zavartalanul működjön, az amerikai szankciókat viszont továbbra is be fogják tartani.
Két-három napon belül kiderül szerintem, hogy ki lesz a szerb olajipari vállalatban, a NIS-ben meglévő orosz tulajdonrész új tulajdonosa – közölte Alekszandar Vucsics szerb elnök. Arról is beszélt, hogy két vevőjelölt van és az is előfordulhat, hogy az orosz hányadot kétfelé osztják.
A NIS olajipari cég majdnem teljes egészében uralja a szerb piacot, a magyar olajtársaságnak így ez lehet a legvonzóbb abban a lehetőségben, hogy az amerikai szankciók miatt kivásárolhatják a szerb vállalatból az orosz Gazpromot. A terjeszkedéssel ráadásul jócskán tovább is nőne a Mol régiós súlya, és sokkal jobb alkupozícióba kerülhetne a vele felemás kapcsolatban álló, de az Adria-vezeték miatt megkerülhetetlen horvát Janaffal szemben.
A Mol hivatalosan még nem ismerte el, hogy megvenné a Gazprom tulajdonrészét a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (Naftna Industrija Srbije, NIS), most azonban a szerb elnök is nevesítette, hogy a magyar cég az érdeklődő.
Átvizsgálják a szerb nemzeti olajtársaságot, melynek több mint 50 százalékát is megvennék a mostani, orosz résztulajdonostól.
A NIS, illetve a pancsovai finomító ideiglenes felmentést kapott az amerikai szankciók alól. A szerb elnök szerint a magyarok (praktikusan a Mol) január 18-ra vásárolhatják ki az oroszokat, így az amerikai szankciók már nem érintik majd a NIS-t.
Működési engedélyt azonban nem kapott a szerb kőolajipari vállalat, amely révén nyersolajat vásárolhatna és feldolgozhatna.
