Bár éppen enyhül az idő, a január első felének – csak az utóbbi évekhez képest szokatlan – kemény hidege nem annyira szokatlan lépésre sarkallta a rezsiügyben mindig éber kormányt: Orbán Viktor januári rezsistopot hirdetett, és a kormány nevében átvállalta a többletfogyasztás költségeit. Az MVM a bejelentés után gyorsan fel is függesztette a számlák kiküldését.
A nyilvánvaló kampányfogás szükségességét vélhetően nem mérték fel előre, így még csak a héten kezdett dolgozni rajta egy munkacsoport, a részletei még homályosak. A kormányinfón, ahol rákérdeztünk, hogy minek a rezsistop, ha olyan jól élnek a magyarok, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a rezsistop automatikus lesz, a fogyasztók 10 százalékán segít majd, az átalánydíjasok is megkapják, de a vállalkozások nem.
Az Orbán által bejelentett rezsistop mellett – aminek nem csak a részletei, de a hatása is homályos, pláne, hogy alig négy nappal az áprilisi választás előtt jön majd az a statisztika, amely megmutatja, hogyan dobta meg az árakat a januári hideg –, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy 100 milliárdos akciótervvel állt elő az éttermek számára, amelyeknek adócsökkentést, kedvezményes hitelt és működési kisokost ígért. A kabinet láthatóan azon van, hogy a munkáját a választók ne ítéljék annyira rossznak, mint amilyet már könnyű szívvel cserélnek le egy ismeretlenre is, akárcsak egy régi, javíthatatlanul rossz autót. A választások és a használtautó-vásárlás meglepően hasonló logikájáról, a korlátozott és aszimmetrikus információk alapján meghozott döntésekről Egy másik közgazdaság sorozatunk aktuális cikkében olvashatnak.
AFP / DPA / Sebastian Kahnert
Az mindenesetre nem nyugtathatja meg a kormányt, hogy a cégvezetők közül – akiknek az elszálló infláció, energiaárak és gyenge forint, illetve az adóterhek, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a munkaerőhiány miatt is fáj a fejük – egyre többeknek van belőlük elegük. Arról nem is beszélve, hogy már a fideszesek 38 százaléka is úgy érzi, hogy rosszabbul él, mint négy éve.
A hét képe: Orbán Viktor hamar mémgyárosok hálás alapanyagává váló radiátoros póza:
Facebook / Orbán Viktor
Tiltott dolgok
A bitcoin és egyéb kripotvaluták adásvételének a hazai kriptózók körében heves indulatokat kiváltó ellehetetlenítése már egyenesen öngólnak tűnik elsőre, másodikra viszont már látszik, hogy egy, a kormányhoz köthető szereplők által nemrég alapított cégnek jó hasznot hozhat az uniós ajánlásnál jóval szigorúbbra vett hazai szabályozás.
Nem biztos, hogy van konkrét összefüggés, de azután tiltott ki Magyarországról a hatóság tiltott szerencsejáték szervezésére hivatkozva két nemzetközi blokkláncalapú előrejelzési platformot, hogy azokon sorra olyan előrejelzések jöttek, hogy az áprilisi választásokon a Tisza Párt vagy annak vezetője, Magyar Péter vagy megveri, vagy nagyon megszorongatja a Fidesz-KDNP-t, illetve Orbán Viktort. Előbb a Polymarket majd a Kalshi is így járt, igaz a vizsgálat lezárultáig csak átmenetileg.
Davosi fordulatok
Hajmeresztő kanyarokkal, de világkrach nélkül lement a második Trump-ciklus első éve, írtuk a hét elején, jelezve, hogy az igazi nagy bombát az első évének végére tartogatta az amerikai elnök, ami nagyot is szólt a Davosi Világgazdasági Fórum hetében. A Grönland megszerzése érdekében vámháborúval is vagdalkozó Trump uniós polgárokat fenyegetett katonai beavatkozással, az EU pedig rádöbbent, nincsenek eszközei a területi integritását kívülről fenyegetőkkel szemben.
Donald Trump és a béketanácshoz csatlakozó államok vezetői Davosban
Fabrice Coffrini / AFP
A fórumon aztán, aminek Donald Trump kedvéért a programját is kiherélték, elhangzott egy nagyon fontos beszéd a kanadai miniszterelnök, Mark Carney részéről, aki egy olyan doktrínát vázolt fel, ami abból indul ki, hogy az amerikai elnököt nem lehet „kezelni”, és hogy a világ lényegében egy trollal áll szemben, aki szétveri az elmúlt nyolc évtized „kollektív problémamegoldásának építményét”, és megoldást is javasolt. A fórumon az amerikai elnök végül visszakozott Grönland-ügyében, amivel megállította a forint előző napi menetelését is, de megújulókat leszóló miniszterét azért még kifügyülték.
A megújulókhoz tartozik, hogy bár akik a múlt héten kiírt akkumulátoros pályázaton nyernek majd, azokhoz gyanúsan az áprilisi választások idején fognak megérkezni a pozitív értékelések, a 100 milliárdos programmal, úgy tűnik, ráérzett valamire az Orbán-kormány: hiszen jön az akkumulátorok új korszaka, amelyben átveszik a szív szerepét a hálózatokon – írtuk meg pár nappal azelőtt, hogy kijött volna az Ember energetikai agytröszt európai jelentése, amely mérföldkőként értékelte, hogy 2025-ben már több energiát termelt széllel és nappal, mint fosszilisekkel az Európai Unió, Magyarország pedig éllovasnak bizonyult napelemes áramtermelésben.
Mol-terjeszkedés, aminek Moszkva is örül
A korábbi sejtések után a hét elején vált egyértelművé, hogy a Mol vásárolhatja fel a NIS szerbiai olajcég orosz részesedését, amivel mentesítheti a szerbek olajiparát az orosz érdekeltségekkel szemben az ukrajnai háború miatt bevezetett amerikai szankciók alól. Az orosz Gazpromnyefty-tyel kötött ideiglenes megállapodásra persze még rá kell bólintani az amerikaiaknak is, de Moszkva már így is boldog. A Molról nem is beszélve, amely az ügylettel nem csak fiinomítót, kúthálózatot, petrolkémiai üzemet, új piacot és még nagyobb régiós súlyt, de aduászt is nyer a horvát Janaffal szemben.
A NIS finomítója Szerbiában
NIS
Üzlet és politika
Az állami vagyonelemekkel felizmosított, majd NER-privatizált, és egy nagy egyiptomi megbízás reményében oroszokkal összeálló, de azok kiszállása után bedőlt Dunakeszi Járműjavítót végül 20 milliárd forintért vásárolja vissza a MÁV. A Kósa Lajos rokonságához köthető, agrárbotrányban érintett, partnereinek milliárdokkal adós Bászna Gabona Zrt. egyik leányvállalatánál végrehajtást indított a NAV.
A Lázár János felügyelete – ő a kuratórium elnöke – alá tartozó Jövő Nemzedék Földje Alapítvány több tízmilliárd forint értékben juthat nem csak a büntetés-végrehajtás kezelésében lévő termőföldhöz, de az azt elítéltek munkáját is igénybe véve művelő, illetve mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységet végző bv-s vállalatokhoz. A mostani lépés a korábbi, úgy tűnik, elkapkodott szabályozás miatt szükséges: termőföldet ugyanis még az államnak sem olyan egyszerű adni-venni.
Lázár János
Veres Viktor
A Fidesz bőszen hirdeti, hogy mivel nem jó a magyar gazdáknak, ezért nem támogatják a Mercosur-megállapodást, amelyet még a múlt héten írt alá az Európai Bizottság elnöke a De-amerikai Közös Piac képviselőivel. A magyar kormánypárt azonban ezzel saját egyik EP-képviselőjét is cserben hagyja. Győri Enikő ugyanis nem is olyan régen még sorra posztolt büszkén arról, hogy mennyire keményen dolgozik a megállapodásért, de most már egészen mást mond. Vajon miért üti-vágja egymást a megállapodás miatt fél Európa, annyira, hogy még még az Európai Parlament is az Európai Bírósághoz fordult?
Az Európai Bírósághoz, amely a héten egyébként kimondta, hogy sérti az uniós jogot, ahogy a magyar kormányzat gyakorlatilag hatósági árat vezetett be a hazai építési alapanyagokra a kiegészítő bányajáradékkal, amivel veszteséges működésre kényszerítette az építőanyag-gyártókat.
Nyitókép: HVG / Túry Gergely
