Új multimédiás hírszolgáltató hálózatot hozott létre a Russia Today (Oroszország ma) orosz állami médiavállalat azzal a céllal, hogy - mint az erről szóló hétfői moszkvai sajtóértekezleten bejelentették - harcba szálljon a Nyugat "agresszív propagandájával", és a világ eseményeit "alternatív értelmezésben" tálalja.
A nyugati államoknak "a társadalmi értékek átkódolására való törekvését" ostorozta az orosz állami televízió befolyásos műsorvezetője, miközben Magyarországot az "ellenállás" példájaként mutatta be.
A kormány közeléből rendszeresen elhangzik, hogy jobban tenné az USA, ha a maga portáján söprögetne, amikor korrupciót kiált. Furcsamód amerikai, nyugat-európai vagy akár volt szocialista példák között is több olyat találunk, amikor a „botlást” szankció követi, miközben egy hasonló ügyben Magyarországon nemigen történik előrelépés.
Balatoni Mónika egy konferencián arról beszélt, hogy a nyugatiak kevésbé érthetik, mekkora kincs a szabadság, mint a magyarok. A külügy államtitkára Szijjártó Péter frissen kinevezett miniszter Obamának szóló szavait visszhangozta egy konferencián.
Ma tizenhárom éve csapódott két repülőgép a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba. A dzsihád azóta is tart.
Egykori kollégája szerint diáklányok és tanárnők mellére tett megjegyzéseket, a Nyugatot pedig „kis zsidó lap”-ként emlegette Takaró Mihály irodalomtörténész, aki a magyar Érdemrend Lovagkereszt Polgári tagozata kitüntetést kapta Szent István ünnepén.
A független Levada Intézet közvélemény-kutatási adatai szerint az oroszok 64 százaléka azzal vádolja az Egyesült Államokat és Európát, hogy "illetéktelenül beavatkozott" az ukrán ügyekbe.
Az elmúlt két évszázadban többször is felépültek a Nyugat intézményes megoldásai, ám a gyors polgárosodás újra és újra elmaradt. Így erőtlen volt minden demokratikus kísérlet, és amíg rezsiharcszerű kampányokkal lehet hatékonyan megmozgatni a közvéleményt, addig aligha lesz joguralmon alapuló szilárd demokrácia Magyarországon – fogalmaz a 2014-es választások lehetséges következményeit taglaló sorozat befejező részében Tölgyessy Péter.
Hogy viszonyulunk a főnökhöz keleten és nyugaton? Hogy állunk sorban, és hogy viselkedünk egy buliban? Yang Liu egyszerű képekben válaszol.
Szergej Lavrov szerint a Nyugat elvesztette realitásérzékét Ukrajna vonatkozásában. Az orosz külügyminiszter egy szombati tévéinterjúban úgy ítélte meg, hogy az ukrajnai tömegtüntetéseket valójában provokatőrök mozgatják.
A szegény, szerencsétlen magyarországi (és utódállami…) liberálisok azt képzelik, hogy a Nyugat valamiféle antirasszista és antinacionalista mennyország, és mélyen lenézi a kelet-európai sovén-etnicista, autoritárius balgaságokat. Hát persze, hogy lenézi őket, ha kelet-európaiak. A saját rasszizmusa azonban ésszerű és humánus.
Rendőrök szálltak ki a szombathelyi Nyugat című lap szerkesztőségébe kedden. A lap szerint azért, mert korábban egy nyugdíjas rendőr által alapított díjról írtak kritikus cikket.
Van-e olyan pont, s ha igen, mikor jön el, amikor Nyugat-Európának tényleg elege lesz Orbán Viktorból – ennek próbáltunk meg utánajárni az elmúlt napokban ismét komolyabbá váló nemzetközi kritikák, valamint a kormányfő nyilatkozatai nyomán. A jelek szerint egyelőre van még hova feszítenie a húrt a miniszterelnöknek.
Az európai intézményekben, a nyugati államok fővárosaiban "aránytalanul súlyosnak" nevezték pénteken a Pussy Riot orosz punkegyüttes három tagját sújtó moszkvai bírósági ítéletet, amelyet az Amnesty International is közleményben ítélt el, az orosz ortodox egyház pedig "könyörületet" kért az elítéltek számára.
A négy évvel ezelőtti és a mostani megnyitó ünnepség látványosan megmutatta a két világ közti különbséget.
Lengyelország kiállása az EU által bírált magyar kormány mellett bizonyítja, hogy "a magyar-lengyel barátság él és virul" – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a Rzeczpospolita című konzervatív napilapnak adott interjújában, hangot adva azon véleményének, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz Kelet-Európával szemben.
Még nem érte el a célját a nemzetközi beavatkozás Afganisztánban, jóval több időre lenne szükség ahhoz, hogy valódi változás menjen végbe az országban, és működő demokrácia jöjjön létre - hangzott el egy Afganisztánról tartott nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.
Wittner Mária szerint Amerikának hallgatnia kéne, a Nyugat "hisztériája" pedig nem érdekel senkit, ugyanis nincs joguk beleszólni a magyar belügyekbe. A fideszes képviselővel az FN24 beszélgetett.
Egyre több jel utal arra, hogy lassan tovatűnik a feljövő Ázsia abbeli képessége, hogy rugalmasan kivédje a Nyugat gazdasági zavarainak hatását - erről közölt legutóbb elemző cikket a The New York Times.
