A társadalombiztosítás jövőjéről folyó vitákat az tette igazán hangossá hazánkban, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése mellett döntött, s a jelek szerint elkötelezi magát a felosztó-kirovó rendszernek döntő hangsúlyt adó átalakítás mellett. De mi van más EU-országokban?
Kedd este kezdődik meg annak a jobbikos törvényjavaslatnak a vitája, amely több száz, de akár ezer nyugdíjast is. A lex Biszku néven ismertté vált törvényjavaslat a szovjet megszállást követő rendszerek által biztosított, kiemelt nyugdíjak csökkentéséről szól.
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a jelenlegi nyugdíjkedvezmény eltörlését "még koncepcionális felvetés szintjén is" elfogadhatatlannak tartja.
Szijjártó Péter szerint az emberek döntő többsége az állami nyugdíjrendszerbe helyezi majd át a nyugdíjcélú befizetéseit, mert „ez jelent számukra biztonságot és biztos nyugdíjat”.
Feltűnően elnéző volt a fideszes Domokos László irányította Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetés tervezőivel.
Az Magyar Szocialista Párt (MSZP) azt javasolja az embereknek, hogy vagyonukkal ne lépjenek át az állami nyugdíjkasszába, ne ajándékozzák pénzüket a "Fidesz urainak gazdagodására" - mondta Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja.
A szocialisták azt szeretnék, hogy az emberek szabadon dönthessenek arról, hogy az állami rendszerbe vagy önkéntes magánnyugdíjpénztárakba fizetik be az eddigi magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Emiatt törvényjavaslatot nyújtottak be.
A munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott.
Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének vezetője a Népszabadság szerint ötödikként Tamás Gáspár Miklóstól válhat meg.
Az MSZP szerint a kormány meglopja a nyugdíjasokat, mivel 1,1 helyett csak 0,6 százalékos emelést kapnak. Ezzel összesen 15 milliárd forinttal károsítják meg őket.
Az alkotmánytanács döntésével lehetővé vált, hogy a törvény 2011. júliusában életbe lépjen. Ahhoz már csak Nicolas Sarkozy államfő aláírása hiányzik, aki megfigyelők szerint akár már szerdán kihirdetheti a törvényt.
Az adójogszabályok változtatásához beadott módosító indítványok nemcsak a nyugdíjjárulék mértékét emelnék, de jó néhány témakörben - áfamentesség, lakásszerzési illeték - változtatnának az eredeti törvényjavaslaton. Összefoglaltuk.
A kormány néhány hónap alatt bekebelezné a magánnyugdíjpénztárak 2800 milliárd forintos vagyonát. Az viszont egyelőre nem ismert, pontosan hogyan bírná rá a pénztári tagokat az állami rendszerbe való visszalépésre.
Milyen feltételekkel lehet nyugdíjba menni, milyen speciális szabályozásokkal kell számolni, milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak? Olvasóink kérdéseire az Adózóna nyugdíj-szakértője, Molnár László válaszol - a konkrét kérdések mellett általános tájékoztatást is ad
A vita tárgya az úgynevezett kiegészítő nyugdíjemelés, amelyet az idősek novemberben kapnak meg az egész évre visszamenőleg.
Az MSZP szerint a kormány csak egyes emberek nyugdíját védi meg, és elkobozza a fiatalok leendő nyugdíját.
A nyugdíjvédelmi miniszteri megbízott szerint a kormány az emberek oldalán áll akkor is, ha spekuláns üzletemberek fenyegetik.
Tegnap módosult a tb-törvény a magánnyugdíjpénztári tagdíjak mértékével kapcsolatban. Eszerint az októberi bérfizetési lapon magánnyugdíj-tagdíj már nem szerepelhet, és az APEH-nak sem lehet utalni a 8 százalék magánnyugdíj-tagdíjat. Mi változik még?
A kormány a jelek szerint csúnyán elszámolta magát, amikor benyújtotta a költségvetést, csak a személyi jövedelemadó csökkentéséhez hiányzik 500 milliárd forint. A hiány pótlására szolgálnak a magánnyugdíjpénztári tagdíjak, de a módszer nem felel meg a hatályos jogszabályoknak.
Az MSZP kiakadt a volt miniszterelnök elmúlt időben tett nyilatkozataira, szerintük ezek miatt távoznia kellene a közéletből.
