#olimpia

Diákszálló, lakópark, vagy bontási terep? Ez lett az elmúlt száz év olimpiai falvaiból
 

Diákszálló, lakópark, vagy bontási terep? Ez lett az elmúlt száz év olimpiai falvaiból

Gaz nőtte be a pályát, lepukkantak a stadionok, sportolók helyett már csak graffitisek járnak oda – minden olimpia alatt hálás téma megmutatni, mi lett a korábbi játékok létesítményeivel, amiket azóta is elhanyagolnak. De az olimpia legnagyobb beruházásai közé nem csak a stadionok tartoznak, hanem az olimpiai falvak is. Megnéztük, mi lett az eddigiek sorsa, és mit terveznek 2024 után a franciák.

Szőllősi Lili Szőllősi Lili














Így dőlt be Rákosiék terve az 1960-as olimpia megrendezésére
 

Így dőlt be Rákosiék terve az 1960-as olimpia megrendezésére

Magyarország az 1910-es évek után a Rákosi-rendszerben is nekifutott az olimpiarendezés pályázatának. A korabeli ötletet az ilyesfajta eseményt a politikai célokat szolgáló eszköznek tekintő Rákosi-vezetés ugyancsak felkarolta. Az 1960-as játékok megrendezését végül Róma kapta, a magyar kudarc sok más mellett éppen a szovjeteknek köszönhető. A cikk a HVG 2002. április 19-i számában jelent meg először, amikor Orbán Viktor először jelentette be, hogy Magyarország olimpiát rendezne. Az írást a párizsi játékok alkalmából közöljük újra, amellyel kapcsolatban Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, hogy százszor jobbat rendeznének, mint a franciák.