A József Attila-díjas költő arról posztolt, nem érti, miért sértődtek meg annyian azon, hogy érzésük szerint az olimpia megnyitója az Utolsó vacsora „paródiája” volt.
Sok újdonságot és résztvevőcsúcsot is hozott a száz évvel ezelőtti párizsi olimpia, de a teljes anyagi csődtől csak az mentette meg, hogy biztosítást kötöttek rá a szervezők. Mozgó járdák helyett emelt árú villamosjegyek, gazdagoknak fenntartott autóút és a versenyektől távoltartott németek is fémjelezték az első világháború „lelki lezárásaként” hirdetett világeseményt.
A vibrálóan színes, elegáns és polgárpukkasztó olimpiai nyitóünnepséget a gyümölcsöstálban éneklő Dionüszosszal mindenki láthatta a tévében, mi elmondjuk azt is, amit nem ott közvetítenek: párizsi szabotázs és lassú medence az összeállításunkban.
Sok esetben úgy alkalmaznak jégterápiát az olimpiákon, hogy annak hatásossága nem is bizonyított kellőképpen – hangsúlyozza egy nemzetközi kutatócsoport, kiemelve a dolog környezetkárosító hatását is.
Gyorsabban, magasabbra, erősebben – az ötkarikás játékok jelmondata az olimpiai láng történetére is érvényes. Összeszedtük az elmúlt 88 év fáklyás meneteinek legemlékezetesebb pillanatait.
Az olimpiai játékok az ókori Görögországban az egészség és a testedzés kultúráján és dicsőítésén alapultak, ám ezt az eszményt a római birodalom nem ápolta, a kialakuló kereszténység pedig kifejezetten megvetette. Több elvetélt és helyi kísérlet után a modern olimpiai játékokat a francia Pierre de Coubertin báró teremtette meg, aki alighanem csak álmaiban remélhette, hogy a négyévente megrendezett játékok a világ legnépszerűbb sporteseményévé válnak. Alábbi cikket a HVG 1996. július 13-án, az első újkori, athéni olimpia centenáriumán jelentette meg, témája örökzöld.
A franciák az elhúzódó politikai színház miatt nem állnak egységesen az olimpia mögött – tapasztalja Oláh Gábor, a párizsi Panthéon-Sorbonne Egyetem kutatója, aki interdiszciplináris megközelítésben foglalkozik a városokkal, várostörténettel.
Párizsban látszólag minden készen áll az olimpia megnyitójára, csak a hangulat várat még magára. Öngólt rúgtak a szervezők azzal, hogy ennyire beavatkoztak a város életébe?
Utcaművészek, a Kis herceg-bolt tulajdonosa és revütáncosok várnak minket Párizsban. Ugyan a hírek szerint egyelőre megcsappant a turisták száma, a francia fővárosban a szállodák kihasználtsága jóval az átlag alatt van, az Airbnb-szállások szinte megduplázódtak, és biztosan sokan érkeznek a városba, akiket pedig elrettent a várható tömeg, zsúfoltság, azokat igyekszik az idegenforgalmi hivatal meggyőzni arról, hogy érdemes Párizsba látogatni. De kik szolgálják majd ki a sportolók és turisták áradatát? Nagyítás-galériánkban megmutatjuk.
Az Allianz Research kutatása szerint a francia költségvetés is összességében keres az olimpián, a turizmusnak és az infrastrukturális beruházásoknak pedig hosszú távon is nagy haszna lehet a helyi gazdaság számára.
Továbbra sem dőlt el, hogy az olimpia nyíltvízi versenyeit és a triatlonosok úszóversenyét a Szajnában rendezik-e, de az legalább már biztos, hogy a szervezőknek van B tervük.
Mindig olyan káoszos az olimpia előélete, mint most, Párizsban? Úsznak-e majd a Szajnában? Milyen sportot láthatunk majd az Eiffel-torony aljában? Mennyi éremre számíthat a magyar csapat? Közéleti podcastunkban felkészültünk az olimpiai rajtra.
Emlékeznek még arra, amikor Párizs megkapta a 2024-es olimpia rendezési jogát? A franciák azzal kampányoltak: a korábbiaknál jóval olcsóbb olimpiát szerveznek, hiszen már úgyis szinte minden készen áll. Aztán természetesen kiderült, hogy ez nem igaz, az eredeti terv dupláján is túl van már a költségvetés, az ígéret pedig, hogy majd olcsóbb olimpiákat szerveznek a jövőben, így a Budapesthez hasonló városoknak is lesz esélyük, továbbra is álomnak tűnik.