Évente mintegy hatmilliárd forint megtakarítást jelent a nyári időszámítás, mert ezzel mintegy 120 gigawattórával kevesebb áramot kell felhasználni - közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Ez az ország egy napi fogyasztása.
2011-ben nincs szerencsénk a négynapos ünnepeket illetően, csak a mostani március 15-e és a távoli november elseje körül lesz négynapos hétvége.
Az egyik orosz lap értesülései szerint a kamcsatkai hatóságok megpróbálták betiltani Charles Perrault XVIII. századi francia szerző Hamupipőke című darabjának előadását.
Vasárnapra virradó éjjel térünk át a téli időszámításra, az órákat vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára kell állítani. Az átállás a MÁV és a BKV menetrendjét is érinti.
Az október végi átállás mindnekinek megkönnyebbülést jelenthet, a bagoly típusú és a koránkelő embereknek egyaránt. Miközben a nyári időszámítás elvesz tőlünk egy órát, az őszi óraátállítással mindezt visszakapjuk, és biológiai óránk is felszabadul a nyomás alól. Ennek ellenére jelentkezhetnek kellemetlen tünetek, az időátállítás előidézhet koncentrációzavart, érezhetünk fokozott álmosságot, de megváltozhat a pulzusszám és a vérnyomás is.
Október 31-én állítjuk át az órákat, hogy kevesebb energiát használjunk fel a sötétebb hónapok során. Néhány éve már felvetődött, hogy van-e értelme az évente kétszeri változásnak, amelynek akár egészségügyi, illetve a közlekedésben tapasztalható hatásai is lehetnek. Az energiaiparban dolgozó szakembereket kérdeztünk.
A nyári időszámítástól búcsúzva azt nézzük meg, a 20. század Magyarországán milyen helyzetekben vezették be a tavaszi óraállításokat. A nyári időszámítás elrendelésére az első és a második világháború idején, illetve a sztálini iparosítás kifulladásakor, Nagy Imre első kormányzása alatt került sor. Negyedszerre pedig a második olajválság és a Kádár-rendszer pangása miatt kényszerült erre a vezetés.
Vasárnap hajnali kettőkor téli időszámítás kezdődik, az óraátállítás miatt a BKV menetrendje is változik.
A tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, akkor naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra csökkenés tapasztalható az áramfelhasználásban. Az október 30-i óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére nem olyan látványos, mint a tavaszié.
A téli időszámításra való átállás nem érinti a VOLÁNBUSZ járatainak közlekedését október 31-én - közölte a társaság. A vonatok menetrendjét szintén nem kellett módosítani az óraállítás miatt, négy nemzetközi és egy belföldi vonat azonban a határállomáson, illetve a kiinduló állomáson várja majd be a téli időszámítás szerinti indulást - adta hírül a MÁV-Start Zrt.
Szombatról vasárnapra virradóra, azaz 2010. október 31-én hajnali három órakor két órára kell visszaállítani az óramutatókat, mivel ekkor ér véget a nyári, és kezdődik a téli időszámítás.
Vasárnapra virradó éjjel 2 órakor 3-ra kell előretekerni az órákat.
A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy 1996-os kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Vasárnap kezdődik a téli időszámítás; hajnali három óra kor 2 órára kell visszatekerni az órákat. Az átállás a MÁV és a Volán menetrendjét is érinti - közölték a közlekedési társaságok.
Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, ekkor Magyarországon, az európai gyakorlatnak megfelelően, hajnali 2 órakor 3 órára igazítják az órák mutatóit. A nyári időszámítás október utolsó vasárnapján zárul.
