szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

A nyári időszámítástól búcsúzva azt nézzük meg, a 20. század Magyarországán milyen helyzetekben vezették be a tavaszi óraállításokat. A nyári időszámítás elrendelésére az első és a második világháború idején, illetve a sztálini iparosítás kifulladásakor, Nagy Imre első kormányzása alatt került sor. Negyedszerre pedig a második olajválság és a Kádár-rendszer pangása miatt kényszerült erre a vezetés.

Magyarországon eddig négy alkalommal vezették be a nyári időszámítást, és mind a négy alkalommal rendkívüli helyzetben nyúlt ehhez az intézkedéshez az aktuális kormány. Az első világháború „félidejében”, 1916-ban a magyar csapatok az olasz fronton véreztek, a német Zeppelinek pedig Anglia déli partjait bombázták pár nappal azelőtt, hogy tavasszal rövidebb lett egy órával a május elsejére virradó éjszaka.

Az első magyarországi óraátállítások egyikére 1916. április 30-án éjszaka került sor – tehát még az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején. Az új időszámítás másnapján, május elsején az „Olasz támadások az Amadello-vonalon” című írás olvasható a Pesti Hírlap címoldalán. A negyedik oldalon találjuk a cikket az „Előretolt idő”-ről – egy Anglia partjainál elsüllyedt német tengeralattjáróról szóló tudósítás fölött. Az óraátállításról így írt a Pesti Hírlap: „Mindenki elővette az óráját vasárnap éjszaka tizenegy órakor és előreigazította hatvan perccel, aminthogy azt a rendelet pontosan előírta.” Azt is megtudhatjuk, hogy „semmi különösebb zavart nem okozott – nem is okozhatott – az új időszámítás életbeléptetése, csak szokatlan volt, hogy olyan hamar van éjfél”.

Egy lírai kérdést is feltett a cikk névtelen írója: „Hol maradt a szokásos május elseji virrasztás, hol maradtak a színes léggömbök, a cifra papírosok és tarka díszek a konflislovakon, hol maradt a hagyományos ligeti zöld vendéglő és habzó sörök a barátságos asztalokon? A katonaság, nép és cselédség mulatságát már rég elfojtotta előbb a záróra.” Közben az is kiderül, hogy a „szorgalmas pestiek már előreigazították az órát, sőt a templomok órái is már este nyolckor kilencet mutattak”.

A cikk némi „pesti gőggel” zárul: „Hétfőn már egy órával hamarább kezdődik az élet […], falusi emberek leszünk, aki reggel hétkor kel, még hallani fogja a kakasok kukorékolását.” Volt egyébként hely, ahol még korábban előreállították az órákat. Már április 29-én, szombaton így tettek a budapesti árutőzsdén, erről szintén a Pesti Hírlap számolt be, méghozzá április 30-ai, vasárnapi kiadásában, a 18. oldalon. „Az időkorrigálás” című cikk szerint szombaton 'zajlott le' az utolsó üzleti nap a téli időszámítás alapján. „Hétfőn persze a börzén is életbelép a nyári idő, aminek a megünneplésére már ma délután, amikor az értéktőzsdések kivonultak a teremből, az összes helyiségek óráit előreigazították.”

Óraátállítás a második világháború idején

Szinte napra pontosan negyed századdal később Magyarország egy újabb világháború kellős közepén találta magát, és újra bevezették a nyári időszámítást. 1941 áprilisának első napjaiban követett el öngyilkosságot Teleki Pál miniszterelnök, ekkor támadták meg Jugoszláviát a Magyarországon keresztül átvonuló német csapatok, válaszul pedig jugoszláv repülők bombázták magyar városokat.

E történelmi környezetben lépett életbe az újabb óraátállítás, ahogy a Pesti Hírlap írt erről 1941. április 8-án: „A kormány a nyári időszámítást ápr. 7-én éjjel 23 órától kezdődően életbeléptette. A rendelet értelmében, április 7-én éjjel 23 órakor az órákat 60 perccel, azaz egy órával előbbre kell igazítani. A minisztérium felhívja az összes hatóságokat, közületeket, intézményeket és a nagyközönséget, hogy minden további írásbeli rendelkezés bevárása nélkül alkalmazkodjanak az új időszámításhoz.”

A lap negyedik oldalán „a MÁV fővonalainak új menetrendje” olvasható. Eszerint az államvasutak igazgatósága közli, hogy „április 8-ra hajló éjjel 0 órától a MÁV-nál is a nyári időszámítás nyer alkalmazást. Ezzel egyidejűleg, vagyis 8-án 0 órától a rendkívüli viszonyok miatt további intézkedésig az egyes fővonalakon csakis az alábbi személyszállító vonatok fognak közlekedni.” Ezután részletes felsorolás következik, amelyekből kiderül, hogy alig néhány személyvonat közlekedik. A vonatok nyilvánvalóan azért nem közlekedtek normálisan, mert éppen ekkor szállították át Magyarországon a Jugoszláviát és Görögországot megtámadó német csapatokat.

©

S hogy milyen más próbatételek sújtották eközben az ország lakóit? „Jugoszláv repülőgépek bombatámadásai Szeged, Pécs, Villány, Körmend, Siklós, Szentgotthárd ellen” – olvasható az újságok címlapján. A főcím alatt további alcímek sorakoznak: „Kilenc jugoszláv bombavetőgépet megsemmisítettünk, egy lezuhant – Szeged pályaudvarát eltalálta egy bomba, Szentgotthárdon egy hatéves gyerek meghalt.” Majd: „A bombázásoknak néhány sebesültje van, az anyagi kár jelentéktelen – A fővárosban és másutt is légiriadó volt”, illetve: „A magyar kormány a legerélyesebben tiltakozott a Magyarország ellen intézett jugoszláv repülőtámadások miatt.”

A korabeli lapokban találtunk egy utólag érdekesnek minősíthető cikket, melynek címe: „Nagy tervek a Dunával”. Az írás szerint „a Német Birodalom a Dunát fokozott mértékben ki akarja használni, mint Közép-Európa legfontosabb vízi útját.” Nikl Béla hajózási szakértő azt mondja a Pesti Hírlapnak, hogy „a Német Birodalom három csatornával akarja a Dunát a legnagyobb német folyókkal összekapcsolni, hogy a szén, a fa és egyéb áru szállítása gyorsabb, olcsóbb és könnyebb legyen”. A cikk szerint „ez a három csatorna volna: Duna-Odera; Duna-Elba, és a legfontosabb: a Duna-Majna. Hitler kancellár 1938 május havában elrendelte, hogy a Rajnát a Majna folyón keresztül össze kell kapcsolni a Dunával és ennek a munkának 1945-ig el kell készülnie, mert ő az 1943. évi 'Parteitag"-ra Nürnbergbe már a csatornán akar leutazni.”

[[ Oldaltörés (Nagy Imre idején vezették be harmadszor a nyári időszámítást) ]]

A 20. században harmadik alkalommal 1954-ben vezették be a nyári időszámítást Magyarországon. Erre a rákosista vezetés átmeneti meggyengülésekor, az első Nagy Imre-kormány regnálásakor került sor. A túlzott iparosítás után alighanem szükség volt az energiatakarékosságra, ám a Szabad Nép 1954. május 23-ai számában – minden indoklás nélkül – olvasható csak a nyúlfarknyi közlemény: „A nyári időszámítás szerint ma éjszaka 0 órától 1 órával előreigazították az órákat. Ma tehát – a nyári időszámításnak megfelelően – minden rendezvény az új időszámítás szerint kezdődik.”

©

Ugyanakkor a negyedik oldalon olvasható a „Mai sportműsor”, amelyben ez szerepel: „Labdarúgás: Magyarország-Anglia nemzetek közötti válogatott labdarúgómérkőzés. Népstadion, 17:30.” A londoni 6-3 visszavágójáról – melyre 15 ország 61 újságírója és rádióriportere érkezett Budapestre, és amelyen Puskásék 7-1-re nyertek – így írt másnap a Szabad Nép: „A diadalmasan fejlődő magyar sport útjára új győzelmi jel került: labdarúgónk magával ragadó játékkal legyőzték az angol nemzeti válogatottat.” A tudósításból kiderül, hogy a lelátón a mérkőzést együtt nézte Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának első titkára Nagy Imre miniszterelnökkel és Dobi Istvánnal, az elnöki tanács elnökével. Velük együtt volt „Gerő Ernő elvtárs” (rövid ideig ő is vezeti majd az MDP-t), és „Apró Antal elvtárs” (a Kádár-rendszerben fut majd be nagyobb karriert). Ők a párt politikai bizottságának tagjai voltak 1954-ben. Majd a hosszabb felsorolás végén – szinte mellékesen – megemlítik Jules Rimet FIFA-elnök jelenlétét is.

Dolláréhség 1980-ban

Negyedik alkalommal 1980-ban vezették be Magyarországon a nyári időszámítást. A Népszabadság visszafogott cikkében ugyan nincs utalás rá, de ez a második olajválság utáni korszak, hiszen a hetvenes években két ízben is drasztikusan emelkedett az energiahordozó világpiaci ára. A lap 1980. április 6-ai cikke ezzel a címmel jelent meg: „Mától: nyári időszámítás. Népgazdasági haszon – Pótmenetrendek – Mit kell és mit nem kell átállítani?”. Az írás szerint „éjfélkor bevezették hazánkban a nyári időszámítást, amely – a Minisztertanács határozata alapján – szeptember 30-áig tart. Ez annyit jelent, hogy ma 0 órakor hatvan perccel előbbre állították az órákat. Az átállással hazánk csatlakozott azokhoz az európai országokhoz, amelyek már évek óta sikerrel használják ki a napszakokhoz való alkalmazkodás előnyeit.”

„Az előzetes számítások szerint ebben az időszakban csak villamos energiából 80 millió kilowattórával kevesebb fogy majd, s összesen mintegy 160 millió forint értékű energia takarítható meg így. További előny a fényforrások élettartamának növekedése is, amely csaknem 20 millió forintot eredményez. A népgazdaság egyéb területein hozzávetőlegesen 2,1-2,5 millió dollár takarítható meg a nyári időszámításra való áttérésből.” Vagyis 1980-ban már fontos volt a „dollár megtakarítása”, és ezt a pártlap is hangsúlyozta, az energiatakarékosság mellett.

A cikkből az is kitűnik, hogy a MÁV-nál „már korábban menetrendpótlékot adtak ki mintegy 120 ezer példányban, amely már az új időszámítás szerinti adatokat tartalmazza”. A pótmenetrend csaknem teljesen elfogyott. Az utasokat a Népszabadság szerint „csak a Jugoszláviába és a Szovjetunióba induló vonatok menetrendje érinti. Ezekben az országokban ugyanis még nem tértek át nyári időszámításra”. A BKV-nál az átállás csupán az éjszakai járatok indulását érintette. A 42 villamosjárat közül mindössze kilenc villamos járt éjjel. A HÉV-nél az éjféli járat indult az új idő szerint – egy órakor.

A Népszabadság szerint „a lakosság körében nem okozott gondot az órák átállítása, már ami a hagyományos időmérőket illeti. Nagyon sok embernek van azonban kvarcórája, amit nem mindenki tud otthon átállítani. Az Órások Szövetkezetének a főváros kilenc kvarcóra-javításra kijelölt üzletében, valamint minden olyan fiókban, ahol hozzáértő szakember van, ingyenesen átállították – és átállítják – a lakosság óráit.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hírszerző/FH Itthon

Óraátállítás: csak néhány vonatot érint

A téli időszámításra való átállás nem érinti a VOLÁNBUSZ járatainak közlekedését október 31-én - közölte a társaság. A vonatok menetrendjét szintén nem kellett módosítani az óraállítás miatt, négy nemzetközi és egy belföldi vonat azonban a határállomáson, illetve a kiinduló állomáson várja majd be a téli időszámítás szerinti indulást - adta hírül a MÁV-Start Zrt.

MTI Gazdaság

Óraátállítás: hatmilliárd forintnyi áramot takarítunk meg

A tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, akkor naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra csökkenés tapasztalható az áramfelhasználásban. Az október 30-i óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére nem olyan látványos, mint a tavaszié.

hvg.hu Itthon

Mikor lesz a 2010-es őszi óraátállítás?

Szombatról vasárnapra virradóra, azaz 2010. október 31-én hajnali három órakor két órára kell visszaállítani az óramutatókat, mivel ekkor ér véget a nyári, és kezdődik a téli időszámítás.

"Hányaknak kell még meghalni?" – Már a fideszes képviselők is szigorítást várnak Orbántól

"Hányaknak kell még meghalni?" – Már a fideszes képviselők is szigorítást várnak Orbántól

Bidennek sztráda, Trumpnak ösvény vezet a Fehér Házig

Bidennek sztráda, Trumpnak ösvény vezet a Fehér Házig

Szinte hihetetlen: Tajvanon 200 napja egyetlen új koronavírus-esetet sem regisztráltak

Szinte hihetetlen: Tajvanon 200 napja egyetlen új koronavírus-esetet sem regisztráltak