A Véleményvezér pénteki cikkében arról ír, hogy a Fidesz valószínűleg olyan IMF megállapodást akar kötni, amilyet az MSZP kötött 2008-ban. Ha csak nem arról van szó, hogy erőt gyűjt a megállapodás utáni újabb unortodox lépéshez vagy pénzszóráshoz.
Ősszel elvileg magasabb fokozatba kapcsol a keleti nyitás, és magyar kereskedőházak nyílnak négy ázsiai országban. A tervek azonban még meglehetősen kuszák, még a működési forma és a tevékenység tartalma sem egyértelmű. Viszont jelentkezők már vannak zászlóshajó-szerepre és felmerült az Ikarus és a Rába felélesztése is – az egykori keleti sikerekre építve.
Továbbra is össztűz alatt tartják a jobbikos és MSZP-s politikusok a határon túli magyarok támogatására szánt pénzt kezelő szervezetet a parlamentben. Miközben az ellenzékiek túl bürokratikusnak és átláthatatlannak tartják a Bethlen Gábor Alapot, a döntés-előkészítő kollégium egyik tagja milliós megbízást kapott a cégén keresztül az állami társaságtól, igaz, egy nappal a szerződéskötés előtt kivonult a testületből.
Tudatosan kedvez saját gazdasági hátországának a Fidesz Békesi László, a Németh- és a Horn-kormány volt pénzügyminisztere szerint, aki úgy véli, a második Orbán-kormány két év alatt eljátszotta a következő tízet is.
Tovább épül Orbán Viktor rendszere és az általa gyártott virtuális valóság: a reálgazdasági és társadalmi folyamatok, illetve a kormányzati sikerpropaganda között egyre mélyül a szakadék.
Sikersztorinak minősítették az IMF szakértői azt a 2008-as programot, amelyre az Orbán-kormány akkor és azóta is „rossz” megállapodásként tekint. Lehet ugyan újat kötni, "egy jót", de olyat nem, amely a múltat végképp eltörölné. A hvg.hu két részben tekinti át az elmúlt négy év fejleményeit.
Tovább épül Orbán Viktor rendszere és az általa gyártott virtuális valóság: a reálgazdasági és társadalmi folyamatok, illetve a kormányzati sikerpropaganda között egyre mélyül a szakadék.
Az IMF-tárgyalások és a költségvetés helyzete tölti majd ki a hétfőn kezdődő őszi politikai szezon nagyobb részét, de biztos sok szó esik majd a választási regisztrációról és a bírók nyugdíjazásáról is. Közben a minisztériumokban is folyik majd az "aprómunka": lepasszolják a múzeumokat a városoknak, kitiltják a kórházak közeléből a temetkezési vállalkozókat, a nemzetgazdasági és a belügyi tárca pedig igyekszik felkészülni minden rendkívüli eshetőségre.
A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke szerint miután a költségvetés deficites, az autópálya-építésre, a vasút korszerűsítésére, a színvonalas oktatásra és egészségügyi ellátásra sincs elég pénz, nemhogy bankok, energiacégek visszavásárlására.
A Véleményvezér csütörtöki cikkében a nyugdíjasok és a kormány viszonya után most az aktív rétegekről ír. És persze arról, hogy Orbán Viktor miként próbálja meg elmúlt kétéves munkájának pozitívumait kidomborítani.
Lopakodó nyomulás váltotta fel az Orbán-kabinet megalakulását követő kormányrohamot a médiában. A cél azonban ugyanaz: a független orgánumok karanténba szorítása.
Legalább hatvannégy politikai tanácsadó segíti a minisztériumok munkáját, akik közül többen is havi több százezer forintos fizetésért segítik a kormányt. Van köztük Fradi-szurkoló politológus, egykori főkapitány-helyettes és biztosítási alkusz exképviselő. A lista még nem teljes, a csúcsminisztériumként működő Emmi ugyanis nem közölt adatokat egyelőre.
Az Orbán-kormány első két évét összegezte az osztrák közszolgálati televízió (ORF) egy bejátszásában. A műsorban Lengyel László politológus és Heller Ágnes filozófus is megszólalt.
Az alapvető jogok biztosa a jogállamiság elvének sérelme miatt a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint e törvény nem biztosít kiszámítható jogszabályi környezetet, mert számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel. Ennek következtében a pedagógusoknak, szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a szakképzésről szóló törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására.
Kemény kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kormánypártokkal szemben Sólyom László szombaton, az aszófői falunapon az Origo tudósítása szerint. A volt köztársasági elnök - a portál beszámolója alapján - beszédében a Fidesz előzetes feliratkozásról szóló választójogi terveit alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközőnek nevezte.
Szerinte Orbán Viktor már legfeljebb csak Matolcsy Györgyre hallgat, és úgy véli, hogy aki ma közgazdászként hisz abban, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika előrevihet, az vagy nagyon naiv, vagy nagyon elköteleződött. A munkahelyvédelmi akcióterv pr-akció lehet - mondta a HVG-nek adott interjúban Mellár Tamás közgazdász.
Az Orbán-kormány pechje, hogy a magyar jogban a történeti alkotmány nem olyan üres frázis, mint a politikában a Nemzeti Együttműködés Rendszere vagy az Alaptörvény Asztala - írja a Véleményvezér blog legfrissebb bejegyzésében. A blog szerint az Alkotmánybíróság múlt heti döntése, mely alkotmányellenesnek mondta ki a bírók kényszernyugdíjazását, jelentősen túlmutat az igazságszolgáltatás átalakításának ügyén. A döntés alapján arra lehet számítani, hogy az Ab talán új erőre fog kapni - írja a blog.
A magyar származású, az Egyesült Államokban élő professzor, Charles Gati szerint a magyar politikusok nagyon rosszul reagálnak a kritikára. Az ATV-ben nyilatkozó Gatit zavarná, ha "egy olyan kormány, amelyik kampányolni tud, de kormányozni nem", dicsérné őt.
A Fidesz-kormánynak nincs nyugdíjkoncepciója, és leginkább attól kell tartani, hogy valamelyik ötletüket előkészítetlenül bevezetik - mondta a hvg.hu-nak Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (NYIKA) volt elnöke, aki szerint a gyermekvállalás összekötése a nyugdíjjal számos komoly problémát felvet. Holtzer az öngondoskodás és a családon, kisközösségen belüli kölcsönös segítségnyújtás ösztönzéséből indulna ki. A nyugdíjszakértő két év után először ad interjút.
Az MSZP alelnöke szerint az Orbán-kormány két év alatt semmit sem tett a foglalkoztatás növeléséért és a munkanélküliség ellen, miközben az állástalanok ellátását és a közmunkabért csökkentette.
