Amiatt panaszolt be a bécsi magyar nagykövet egy osztrák újságírót, amiért magánemberként írt magánleveleiben nem a megfelelő hangnemben írt a kormányról - derül ki az Index.hu cikkéből, amelyben egy német tévéállomás magyar médiahelyzetről szóló adásáról számol be.
Egy a fasiszta és kommunista eszméket vegyítő újság Orbán-kormányt támogató írásával illusztrálta a kabinet nemzetközi kapcsolatokét felelős helyettes államtitkára, hogy vannak külföldi támogatói Magyarországnak. Nem ez az első eset, hogy a kormány zavaros eszméket valló külföldi lapokra hivatkozik. Kumin Ferenc szerint ő csak gyűjti a nemzetközi sajtóban megjelent, kormánnyal foglalkozó cikkeket, és posztolt már kritikus írásokat is.
Dermesztő látni, hogy a szorongás, a konfliktuskerülés Kádár kori mechanizmusai ma újra élnek. És egészen hasonló társadalmi modellt stabilizálnak.
Furcsa helyzetbe lavírozta magát a Fidesz a rendszerváltás megítélésében: bár hivatalosan kritikusan szemlélik a több mint húsz éve történteket, nem tagadhatják, hogy ők is alakítói voltak a folyamatnak, amiről lassan meg is kellene emlékezni. Miközben az állambiztonsági múlt feltárása csúszik, a rendszerváltás kutatására külön intézetet hoznak létre, ami egyfajta gesztus lehet a régi MDF-esek felé, különösen, hogy annak első elnöke a legesélyesebb az élére.
A kormány gazdaságpolitikáját kritizálja a Wall Street Journal véleményrovatában Kopits György, a korábbi Költségvetési Tanács elnöke. A közgazdász szerint a kormány gyakorlatilag minden független intézmény felett átvette a hatalmat, az ország pedig kísértetiesen emlékeztet Kádár János rezsimjére, ahol minden állami intézmény Patyomkin-szervezet.
A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke szerint helyesen döntött a magyar kormány, amikor kitartott az önálló megoldások keresése és a hazai érdekek védelme mellett a nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott tárgyalásokon, és nem lépett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az unió által Ciprusnak kijelölt útra.
Mélyponton van az Orbán-kormány hitelessége, ugyanakkor gazdaságpolitikája miatt az állam hitelállománya csúcspontra ért - jelentette ki Burány Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője szombaton budapesti sajtótájékoztatóján.
A kiszámíthatatlan időjárást és az óvatlan, felelőtlen autósokat is hibáztatta pénteken a belügyminiszter azért, mert a havazás és a viharos szél miatt lebénult a fél ország. Pedig a kormány is sokat hibázott: a katasztrófavédelem nem vette figyelembe az időjárás-jelentéseket, melyek időben figyelmeztettek arra, mi várható, majd a hatóságok akkor tájékoztatták a lakosságot, amikor már sok százan a hó fogságában fagyoskodtak az utakon. A kabinet veszélyhelyzetben elvileg bármit megtehet, leállíthatja akár a teljes közlekedést is, ám a kormány nem élt a jogosítványokkal, amelyekkel egy évvel ezelőtt felruházta magát.
Aggasztóak az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatok - írta Michael Link, a német külügyminisztérium államminisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap kedden megjelenő számában.
Filmet készített az MSZP - a párt véleményét tükrözően - az ország állapotáról és az Orbán-kormány hároméves tevékenységéről. A Magyarország ma című alkotást vasárnap mutatták be újságíróknak az egyik budapesti moziban.
A választók lanyha lelkesedése miatti frusztráció áll gyakran egy-egy kormányzati tájékoztató kampány mögött – így látják azok a korábbi és jelenlegi kormányzati kampánykészítésben részt vevők, akiket az Orbán-kabinet új tájékoztató akciója apropóján kérdeztünk.
Miközben a legtöbb elemző további 25 bázispontos alapkamat-csökkentést vár kedden, a figyelem egyre inkább az új jegybankelnök jövőbeli lépéseire irányul. Orbán Viktor kormányfő kétségkívül olyan embert látna a jegybank élén, aki lazább monetáris politikát vinne. Ha azonban a befektetők elveszítik bizalmukat az ország iránt, ezt a forint és a romló árfolyamon keresztül a rengeteg devizahiteles is komolyan megérezheti. A jövő évi parlamenti választások előtt Orbán ekkora kockázatot nem biztos, hogy bevállalna.
Bárki kitöltheti azt az internetes tesztet, mely a Kormányzati Információs Központ szerint azzal a céllal készült, hogy "bemutassa az elmúlt évek legfontosabb kormányzati döntéseit, amelyek eredményeként Magyarország ma már jobban teljesít".
A jövő héten ülnek le tárgyalni Bajnai Gordon mozgalmával, ahol nagy vitákra számít, mert az LMP-ből kiszakadt szervezet sok mindenben nem ért egyet az Együtt 2014 programjával. Állítja, Schiffer Andrással továbbra is jó a viszonya, ám kénytelenek voltak kilépni, mert az LMP-sek többsége nem akarta megérteni, hogy a választási matematika egzakt tudomány, és a rendszer együttműködésre kényszeríti az ellenzéki pártokat. Interjú Karácsony Gergellyel, az LMP volt kampányfőnökével, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagjával.
Az Orbán Viktor által vezetett magyar kormányt sokan kritizálják, de nem tudnak igazi alternatívát kínálni, hacsak nem a tervezett kommunizmusból való átalakulás előző modelljéhez való visszatérést – állítja Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Szerinte a kormány intézkedéseit az támasztja alá, hogy munkaalapú, és nem adósságalapú gazdaságot akarnak teremteni.
A 2010-es kormányváltást megelőzően, a válság beütésekor 3 millió 924 ezer ember dolgozott az országban, külföldön alig százezren dolgoztak. A kormányváltáskor 3 millió 822 ezer ember dolgozott itthon, külföldön nem dolgozott százezer magyar munkavállaló se - közölte az MSZP.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Handelsblatt című német lap, valamint az osztrák Der Standard cikket közölt kedden az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok tervezett módosításáról.
Az MSZP kormányra kerülve alaposan megvizsgálná az Orbán-kabinet energetikai beruházásait és felelősségre vonná az érintetteket, amennyiben szabálytalanságot találna a Mol-részvények, vagy az E.ON gázüzletágának megvásárlása során.
Tucatnál több önkormányzat maradt ki a kormány 2012-ben meghirdetett adósságrendezéséből. Az érintett települések általunk megkérdezett polgármesterei idáig nem kaptak semmiféle tájékoztatást arról, milyen szempontok alapján kerültek hátrányba. Hangsúlyozzák, ők jól gazdálkodtak, munkahelyteremtő beruházásokat hoztak tető alá, akik viszont gyengébben teljesítettek, most jutalmat kaptak. Hivatalos indoklás a megkülönböztetésről a mai napig ismert.
A miniszterelnök szerint a 2010-es kormányváltás után Magyarország gazdasági rendszerváltást hajtott végre és versenyképes lett.
