Több német napilap kommentárban foglalkozott szerdán az Országgyűlés által elfogadott új médiatörvénnyel. A Die Welt cikkíróját a hamincas évekre emlékezteti a Fidesz-kormány politikája, a Frankfurter Rundschau szerint a magyar kormány arcul csapta európai partnereit, a Handelsblatt pedig a nap Pinocchiójának nevezte el Orbán Viktor a médiatörvényre vonatkozó kijelentése miatt.
Veszélyben a sajtószabadság - a média a kormány ellenőrzése alatt címmel jelent meg a magyar parlament által kedd hajnalban elfogadott médiatörvényről szóló cikk az olasz Corriere della Sera online kiadásában.
Az Orbán-kormány az előző időszakban elfogadott 2010-es költségvetés és a nemzetközi elvárások határain belül nem tudott csodát tenni a gazdasággal - derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből.
A modern társadalom értékeivel és normáival szemben megfogalmazott világképéhez alkalmazkodóknak védettséget ígér a Fidesz, ám ez hamis biztonság, ami a mindennapi élet szabadságának a rovására megy – állítja a HVG elemezésének szerzője, Niedermüller Péter kulturális antropológus.
A politológus egy konferencián elmondta: szerinte az, hogy az új alkotmány tervezetében lényegében minden harmadik mondat felhatalmazást ad a részletező törvények megalkotására, nem tekinthető alkotmányosnak - jelenti az InfoRádió.
Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetvezetője szerint előre látható, hogy Magyarország 2012-től ismét eladósodik, a kialakult jogbizonytalanság miatt a gazdaság szereplőit óvatosak lesznek, káosz alakul ki a nyugdíjrendszer kapcsán.
A jövő év legfontosabb feladatának tartja Lázár János, hogy megszülessen az új alkotmány, amelyet szerinte nemzeti konzultációnak kell megelőznie. Az MTI-nek adott interjújában a politikus elismeri, hogy az elmúlt fél évben voltak stílusbeli, kommunikációs hiányosságok, de minden egyes eddig elfogadott törvénnyel egyetért.
Az Országgyűlés nem tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár emelését. A képviselők erről 31 igen, 241 nem és 22 tartózkodás mellett döntöttek keddre virradó éjszaka.
Kezet rá címmel és Magyarország a többséget alkotó párt felügyelete alá helyezi a médiumokat alcímmel közölt hétfőn írást tárcarovatában a Süddeutsche Zeitung.
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.
Még nem ismertek azok a részletek, amelyek szabályozzák majd 2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatait - írja a Népszava hétfői cikkében.
A Policy Solutions belpolitikai háttérelemzése azokat a témákat vette sorba, amelyeket a Jobbik feltehetően alkalmaz a jövőben annak érdekében, hogy megkülönböztesse magát a radikális párt számos korábbi választási ígéretét már megvalósító Fidesztől.
Szili Katalin az M1 reggeli műsorában elmondta, hogy miért tartózkodott a magánnyugdíjpénztárakról szóló szavazásnál.
Orbán Viktor forradalma címmel közölt budapesti riportot szerdán a Süddeutsche Zeitung, alcímében azt sugallva, hogy a kormányfő gyors ütemben építi át az országot, ám a demokrácia esetleg nem éli túl a radikális gyógymódot.
Kósa Lajos az előterjesztők nevében expozéjában azt mondta: az Országgyűlés előtt fekvő politikai nyilatkozat mindenki számára világossá kívánja tenni, hogy a parlament miként biztosítaná a magán-nyugdíjpénztári tagok védelmét.
Az erről szóló javaslatot az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága nyújtotta be zárószavazás előtt a jövő évi törvényjavaslathoz.
A Magyar Nemzet szerint a lista nyilvánosságáról a kormány már elvi döntést hozott, de a jogszabálytervezet végső formáján még dolgoznak.
Nem lehet tudni, hogy a kormánynak eredetileg is szándékában állt-e a reform, de az utóbbi időben láthatóan egyre nagyobb súlyt helyez a reformokra, egyre növeli a velük kapcsolatos bel- és külföldi várakozásokat - írja Török Gábor politológus.
Magyarország kockázatos játéka címmel terjedelmes cikket közölt kedden a Die Welt, mely szerint reformok helyett Budapest a külföldi cégekkel szembeni konfrontációt erőlteti.
A gyes folyósítási idejét két évről három évre növelik, egységes közfoglalkoztatást vezetnek be, ezzel a rendelkezése állási támogatás helyébe a bérpótló juttatás lép.
