Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetvezetője szerint előre látható, hogy Magyarország 2012-től ismét eladósodik, a kialakult jogbizonytalanság miatt a gazdaság szereplőit óvatosak lesznek, káosz alakul ki a nyugdíjrendszer kapcsán.
A jövő év legfontosabb feladatának tartja Lázár János, hogy megszülessen az új alkotmány, amelyet szerinte nemzeti konzultációnak kell megelőznie. Az MTI-nek adott interjújában a politikus elismeri, hogy az elmúlt fél évben voltak stílusbeli, kommunikációs hiányosságok, de minden egyes eddig elfogadott törvénnyel egyetért.
Az Országgyűlés nem tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár emelését. A képviselők erről 31 igen, 241 nem és 22 tartózkodás mellett döntöttek keddre virradó éjszaka.
Kezet rá címmel és Magyarország a többséget alkotó párt felügyelete alá helyezi a médiumokat alcímmel közölt hétfőn írást tárcarovatában a Süddeutsche Zeitung.
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.
Még nem ismertek azok a részletek, amelyek szabályozzák majd 2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatait - írja a Népszava hétfői cikkében.
A Policy Solutions belpolitikai háttérelemzése azokat a témákat vette sorba, amelyeket a Jobbik feltehetően alkalmaz a jövőben annak érdekében, hogy megkülönböztesse magát a radikális párt számos korábbi választási ígéretét már megvalósító Fidesztől.
Szili Katalin az M1 reggeli műsorában elmondta, hogy miért tartózkodott a magánnyugdíjpénztárakról szóló szavazásnál.
Orbán Viktor forradalma címmel közölt budapesti riportot szerdán a Süddeutsche Zeitung, alcímében azt sugallva, hogy a kormányfő gyors ütemben építi át az országot, ám a demokrácia esetleg nem éli túl a radikális gyógymódot.
Kósa Lajos az előterjesztők nevében expozéjában azt mondta: az Országgyűlés előtt fekvő politikai nyilatkozat mindenki számára világossá kívánja tenni, hogy a parlament miként biztosítaná a magán-nyugdíjpénztári tagok védelmét.
Az erről szóló javaslatot az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága nyújtotta be zárószavazás előtt a jövő évi törvényjavaslathoz.
A Magyar Nemzet szerint a lista nyilvánosságáról a kormány már elvi döntést hozott, de a jogszabálytervezet végső formáján még dolgoznak.
Nem lehet tudni, hogy a kormánynak eredetileg is szándékában állt-e a reform, de az utóbbi időben láthatóan egyre nagyobb súlyt helyez a reformokra, egyre növeli a velük kapcsolatos bel- és külföldi várakozásokat - írja Török Gábor politológus.
Magyarország kockázatos játéka címmel terjedelmes cikket közölt kedden a Die Welt, mely szerint reformok helyett Budapest a külföldi cégekkel szembeni konfrontációt erőlteti.
A gyes folyósítási idejét két évről három évre növelik, egységes közfoglalkoztatást vezetnek be, ezzel a rendelkezése állási támogatás helyébe a bérpótló juttatás lép.
Azzal, hogy a Fidesz harcias kijelentést fogalmaz meg a hitelminősítő intézetekkel szemben, azt üzeni, hogy véleményük nem igazán számít. Csakhogy ennek megvan az a veszélye, hogy a velük esetleges egyetértő befektetők és hitelezők szabadulnak majd a magyar állampapíroktól, vagy magasabb felárat kérnek majd érte – véli a hvg.hu által megkérdezett politikai elemző.
A szocialista párt szóvivője, Török Zsolt felszólította a kormányt, haladéktalanul tegyen lépéseket annak érdekében, hogy alacsonyabb legyen a benzin és a gázolaj ára.
A Süddeutsche Zeitung a vélemény oldalon közölt rövid kommentárban foglakozott kedden a magyar belpolitikával és annak eddigi európai visszhangjával.
A jövőben egy szervezet - várhatóan a Nemzeti Védelmi Szolgálat - végzi a belső bűnmegelőzést és bűnfelderítést a teljes rendvédelmi területen.
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy az alacsony-, átlagos- és közepes keresetűeken, azaz a lakosság 88,2 százalékán akarja a kormány beszedni azt a sápot, mellyel a gazdagokat akarja megajándékozni.
