A magyarországi látszatdemokrácia legszórakoztatóbb rituáléját, a bejelentés-bejelentést is sikerült kiüresítenie a miniszterelnöknek azzal, hogy a háború, a megélhetési válság és a brüsszeli kuncsorgás idején nagy csinnadrattával közölte: egyetek nemzeti konzultációt. Vélemény.
Elmaradt a nagy bejelentés, csak a nemzeti konzultáció ötletét fogadta el a kormány.
Az orosz pénzügyminiszter arra panaszkodik, hogy nem volt még ilyen nehéz dolga a költségvetéssel, pláne ha az energiaexport is kiesne. Itt még messze nem tartunk, de a magyar kormány „nemzeti konzultációjával” is erre való hivatkozással hárítaná át magáról a felelősséget az energiaválság ügyében.
Meg lehet-e állapodni egy olyan vezetővel, aki kétkulacsos politikát folytat? Súlyos dilemma ez a Bizottság számára, írja a francia lap elemzője.
Döntéseket hozott a kormány, írja a Facebookon a miniszterelnök.
Orbán Viktor valahogy elfelejtette megemlíteni, hogy az árak már a háború előtt a kétszeresükre ugrottak, és hogy Magyarország változatlanul kapja az orosz gázt és olajat. Lapszemle.
Az már önmagában is kérdéses – bármit mondott is Orbán Viktor –, hogy Magyarország 2030-ra valóban az Unió nettó befizető államai közé kerül-e. Azonban, ha így alakulna, akkor is felelősséggel kell végig gondolni, mit jelent ez a helyzet. Szól-e bármi az uniós tagság fenntartása mellett, ha Magyarország nettó befizetővé válik? Vélemény.
A jelek szerint a liberális demokrata pártoknak fogalmuk nincs, miként birkózzanak meg azzal a ténnyel, hogy a szélsőjobb helyet követel magának az európai elitben, írja a neves politológusprofesszor a Guardianben.
Ha megpróbáljuk megérteni, mi állhat Orbán Viktor "Putyin-politikája", a kormányzati sajtóban megjelenő orosz propaganda mögött, akkor olyan magyarázatokat is találhatunk rájuk, amelyek nem feltétlenül szólnak piszkos háttéralkukról és zsarolásról. Igaz, még a kézenfekvőnek tűnő magyarázatok is csak elméletek. Ami biztos, hogy a rendszerváltáskor a szovjetek kivonulását követelő és ebből politikai tőkét kovácsoló Orbán ma már nem akar konfrontálódni Moszkvával. A kormányfő talán el is hiszi egy új világrend eljövetelét, de ami a legfontosabb: a bűnbakokra épített kormányzati kommunikációban keletkezne súlyos zavar, ha eltérne az orosz–ukrán háború előtti iránytól.
Vagy ha vissza nem is vonják, legalább alaposan értékeljék át.
A miniszterelnök hétfői beszédében már szankciós inflációról beszélt – úgy, hogy minden szankciót megszavazott, amely napirendre került.
Mindenkire, de főleg Brüsszelre lőtt parlamenti nyitóbeszédében Orbán Viktor, Oroszországot viszont nem bántotta, sőt. Erről a politikai nyitányról, a szankcióellenes új nemzeti konzultációról, a kormánypárti “bátrak” és az ellenzék szerepéről, a DK árnyékkormányáról és az olasz választások magyarországi hatásairól is beszélgettünk a közéleti podcastunk friss adásában.
Ha csak szóban is, de durván egymásnak esett Orbán Viktor és az ellenzék a parlament őszi ülésszakának nyitónapján. A témák is erősek voltak: megélhetési válság, háború, EU-s szankciók, kormányzati intézkedések és ellenzéki javaslatok. Összeszedtük a legerősebb idézeteket.
A nagy kérdés: ki adna Magyarországnak 11 400 milliárd forintot?
Egy euró 409, egy dollár 425 forintba is került.
A miniszterelnök azt ígérte, decemberben véglegesítik a 2023-as költségvetést, azt azonban elfelejtette hozzátenni, hogy azt már nyáron elfogadta a T. Ház.
A Szabad Európa értesülése szerint a miniszterelnök október 10-én utazik Berlinbe, hogy a német kancellárral találkozzon.
Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, ahol beszélt "elhibázott szankciókról", a háború lehetséges lezárásáról és az Oroszországhoz való magyar viszonyról is. Reagálásukban az ellenzéki politikusok nem kímélték a kormányfőt – Gyurcsány Ferenctől a "rongy ember" minősítés hangzott el –, ahogy viszonválaszában Orbán is odaszúrt az ellenzékieknek. A mai ülésen Hadházy Ákos továbbra sem tehet esküt, viszont megkezdik az EU-pénzekért benyújtott kormányzati törvényjavaslatok vitáját.
A vasárnapi választáson az olasz szélsőjobbos szövetség a voksok legalább 44 százalékát gyűjtötte be.
Van szakértő, aki úgy látja, hogy Olaszországból nem lesz új Magyarország vagy Lengyelország, nem lesz szó új Visegrádi Csoportról. Leselkednek veszélyek az olasz jogállamiságra, de az uniós pénzeket az olasz szélsőjobb sem szívesen kockáztatja.
