#Orbán Viktor


Ha akarná Orbán, akkor sem biztos, hogy szabadulni tudna az oroszok szorításából

A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.











Kész a kormány háborús narratívája, amellyel elterelné a figyelmet Putyin-barátságáról

Hiába kedveznek általában a regnáló hatalomnak a válsághelyzetek, nem biztos, hogy ez Orbán Viktorra is igaz lesz. A miniszterelnöknek lavíroznia kell, mert az orosz-ukrán háború pedig a saját táborát is megoszthatja. Márki-Zay Péter pedig a csütörtök esti békeimával kifogta a szelet a kormánykommunikáció vitorlájából. Szakértőket kérdeztünk az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva itthon várható politikai következményeiről.







Bertelsmann Tranformációs Index: Magyarország még inkább tekintélyuralmi lett

A magyar kormány jelenleg leginkább azzal van elfoglalva, hogy még jobban megszilárdítsa hatalmát és ideológiai narratíváját. Így foglalja össze a magyar helyzetet a német Bertelsmann Alapítvány legújabb jelentése, amely azt mérte fel, hogy az elmúlt évben miként alakult a demokrácia, a kormányzás és gazdaság állapota a világ 137 olyan államában, ahol még vert végképp gyökeret a jogállam.