Régóta ismert, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz a szívnek, az izmoknak és a közérzetnek is – a HUN-REN SZTAKI BioAgeAI kutatócsoportjának kutatói, Samiha Nasser és Kerepesi Csaba, együttműködve Radák Zsolt kutatócsoportjával a Testnevelési Egyetemről, arra kereste a választ, hogy a fizikai fittség milyen kapcsolatban áll a biológiai öregedéssel és az időskori betegségek kockázatával.
A kutatók abból indultak ki, hogy az emberek nem egyforma ütemben öregszenek. Előfordulhat, hogy két azonos korú ember közül az egyik szervezete „fiatalabbnak” számít biológiai értelemben, mint a másiké. Ennek vizsgálatához olyan epigenetikai markereket használtak, amelyek a DNS-metiláció mintázata alapján becslik meg egyes fehérjék szintjét. Ezek az úgynevezett EpiScore-ok egyre fontosabb szerepet kapnak a biológiai öregedés és a különböző betegségek kockázatának előrejelzésében.
A vizsgálatban 290, átlagosan 60 éves résztvevő szerepelt. A kutatók öt olyan jellemzőt elemeztek, amelyek jól tükrözik a fizikai és szellemi állapotot: a maximális oxigénfelvevő képességet (VO₂max), a kézszorítóerőt, az ugróteljesítményt, a testtömegindexet (BMI) és a kognitív teljesítményt. Ezeket vetették össze 109 fehérjére vonatkozó epigenetikai jelzővel, majd megvizsgálták, hogyan kapcsolódnak az öregedéssel összefüggő betegségek molekuláris kockázatához – részletezi a HUN-REN közleménye.
https://hvg.hu/tudomany/20260625_oregedes-fiatal-daganatos-megbetegedes-biologiai-eletkor
„Kutatásunk egyik újdonsága, hogy a fizikai teljesítményt nem önmagában vizsgáltuk, hanem a DNS-metilációból származó molekuláris információkkal együtt elemeztük. Ez segíthet jobban megérteni, milyen biológiai folyamatokon keresztül járul hozzá a jó fizikai állapot az egészséges öregedéshez” – hangsúlyozza Kerepesi Csaba, a kutatás egyik résztvevője.
Az eredmények egyértelmű tendenciát mutattak: a jobb fizikai állapot kedvezőbb molekuláris profillal társult. Az erősebb kézszorítás és a jobb ugróteljesítmény alacsonyabb epigenetikai kockázatot jelzett többek között a 2-es típusú cukorbetegség, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a stroke és a tüdőrák esetében. A jobb kognitív teljesítmény szintén kedvezőbb molekuláris mintázattal függött össze, míg a magasabb testtömegindex számos életkorral összefüggő betegség – köztük a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a depresszió – nagyobb molekuláris kockázatával mutatott kapcsolatot. Összesen 51 olyan összefüggést azonosítottak, amely összekapcsolta a fizikai vagy szellemi fittséget a betegségek epigenetikai kockázati jelzőivel.
A kutatók egy olyan elemzési munkafolyamatot is kidolgoztak, amely a fizikai fittség és a DNS-metilációs adatok együttes felhasználásával becsüli meg a betegségek molekuláris kockázatát. Az így kapott eredmények erős összhangot mutattak egy független, DNS-metiláción alapuló szív- és érrendszeri kockázati referencia-modellel, ami alátámasztja a módszer megbízhatóságát. A kutatók szerint ez a jövőben hozzájárulhat a betegségek korai kockázatbecsléséhez és a személyre szabott megelőzéshez.
A kutatás üzenete így túlmutat azon a jól ismert tanácson, hogy „érdemes mozogni”. Az eredmények arra utalnak, hogy a jó fizikai kondíció nemcsak a mindennapi teljesítményt javítja, hanem molekuláris szinten is összefügghet az egészségesebb öregedéssel, a rendszeres mozgás hosszú távon a szervezetünk legmélyebb biológiai folyamataira is hatással lehet – emelik ki a kutatók.
Az eredményeket az Aging Cell című tudományos folyóirat közölte közölte.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
