A világ egyik vezető alkoholmárkája a háború elején bejelentette, hogy kivonul, majd amikor riválisai valóban eltűntek Oroszországból, a maradás mellett döntött, és 2021-hez képest 206 százalékos forgalmat csinált.
Egy ember meghalt. A sérültek között van egy gyerek is.
Indiával versenyeznének a Hold meghódításáért. A Roszkoszmosz 2030-ra ismét embert küldene a Holdra.
Az ausztrál LNG-üzemekben fenyegető sztrájkveszély az elsődleges oka a mostani emelkedésnek.
A vnukovói és a domogyedovói repülőtér forgalmát ideiglenesen korlátozták.
A széttöredezett, demoralizált Oroszország „az ördög játékszere", írja az amerikai lap külpolitikai szakértője, David Ignatius.
Az ukrán ellentámadást lőszerhiány nehezíti, a hadiipari kapacitáshiány miatt a Nyugat pedig nem tudja kellő ütemben bővíteni a gyártás ütemét.
„Az országunkat ért agresszió kezdetétől elkövetett bűncselekmények túl súlyosak ahhoz, hogy egy asztalhoz le lehessen ülni” – jelentette ki Dmitro Kuleba.
A lakosság arányát figyelembe véve Csehország nyújtott menedéket a legtöbb ukránnak az Európai Unióban, szám szerint pedig Németországot választották úti célként a legtöbben azok közül, akik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt kényszerültek elhagyni hazájukat.
A magyarok megszenvedik az Orbán-kormány és Ukrajna közti ellenségeskedés következményeit, vannak Orbán-nyilatkozatok, amik után felháborodott olvasók üzennek az ungvári állami médiának – olvasható a brit lap helyszíni riportjában.
Fehér Lada Niva, komoly befolyás az Urál mellett, bányák szerte Oroszországban: ő Konsztantyin Sztrukov, a Rose d’Or nevű luxushajó tulajdonosaként emlegetett oligarcha, aki annak ellenére az egyik legnagyobb orosz üzletember, hogy volt, amikor még Vlagyimir Putyin is haragudott rá.
A sebesültek között több mentős és rendőr is található, mivel a második orosz rakéta valamivel később csapódott be.
Kéthónapos brutális ostrom után egy éve foglalta el az orosz hadsereg Mariupolt az Azovi-tenger partján. Putyin propaganda sajtója most oroszosítani akarja a várost, melyet Ukrajna változatlanul magáénak tekint.
Kína számára a fegyveres viszály egyszerűen nem annyira fontos, azt úgy tekinti, hogy csupán mellékhadszíntér az USA-val fennálló konfliktusban, írja Leonard, de ez csak a szempontok egyike.
Nem lehet hozzászokni a német AfD sikereihez, írja a Süddeutsche Zeitung. A Daily Telegraph egy brit katonai szakértőt idéz, aki szerint Ukrajna megtalálta az orosz hadsereg gyenge pontját. Ugyanez a brit lap vezércikkében fejtegeti, hogy Kína talán már nem olyan lelkes támogatója az orosz törekvéseknek. A Bloomberg szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök talán az arany középutat választja az igazságügyi "reform" ügyében. Joe Biden bizonyos tekintetben Donald Trump nyomdokaiban halad, fejti ki a Financial Times neves szemleírója. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Olyan kamikaze drónokból szeretne többet látni, mint a Kub és a Lancet.
Az Ukrajnában élő magyarok életét megnehezíti a két ország közti rossz viszony, olvasható a francia lap helyszíni riportjában.
A gigantikus, 102 méteres emlékművet még Brezsnyev adta át, az ukránok most „apró” módosítást eszközöltek rajta. Az orosz külügyminisztérium paródiába illő közleményben reagált.
Háború idejére már az ókor óta hoznak szabályokat, amelyeket a modern korban az 1949-es genfi konvenciók rögzítettek, ám nem mindig tartják be azokat. Az atomfegyverek bevetését viszont semmi nem szabályozza, ám konszenzus alakult ki azok mellőzéséről az első csapás során.
Legalább 100 milliárd euró volt a veszteség, és ebben még benne sincsenek az olyan közvetett hatások, mint a növekvő energiaárak vagy az alapanyagárak növekedése.
