Le lehet-e nyúlni büntetlenül az oroszok pénzét Ukrajna kártalanítására?

Még mindig napirenden van, hogy Ukrajna újjáépítéséhez a nyugati kormányok a háború kirobbanása után külföldön befagyasztott orosz állami vagyont használnák fel. Első blikkre jól hangzik, hogy a kárt, amelyet az oroszok okoztak, fizessék meg ők, a jogi akadályokon túl azonban egyéb dilemmákat is felvet a megoldás.

  • Dezső András Dezső András
Le lehet-e nyúlni büntetlenül az oroszok pénzét Ukrajna kártalanítására?

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, a Nyugat sem maradt tétlen, hogy kinyilvánítsa nemtetszését: a többi között orosz állami és magánvagyonokat foglaltak le. A befagyasztott vagy lefoglalt vagyontárgyak és pénzeszközök skálája meglehetősen széles: az oligarchák jachtjaitól az orosz központi bank devizatartalékaiig terjed, van benne állami tulajdon és olyan elem is, ami orosz állampolgároké.

Bár ezeket a vagyonelemeket a nyugati hatóságok lefoglalták vagy befagyasztották, azok tulajdonjogát nem szerezték meg.

Úgy kell ezt elképzelni, mintha lenne egy biciklitárolónk, a szomszédunk pedig arra kérne, hadd tartsa a méregdrága, több millió forintos kerékpárját ott. Majd amikor a szomszédunk elkezdené verni egy másik szomszédját, tönkretéve annak házát, mi úgy döntenénk, hogy ezért a viselkedéséért megbüntetjük, és nem adjuk oda neki a biciklijét - függetlenül attól, hogy annak tulajdonjogát nem vitatnánk.