A dán sörgyár oroszországi leányvállalata, a Baltika júliusban lett az orosz állam tulajdona „átmenetileg”, a két orosz vezető pedig menteni próbálta ami menthető: a Carlsberg Kazahstan és a Vista BWay társaságot igyekeztek kiszervezni a Szentpéterváron bejegyzett vállalkozásból.
Lehet, hogy mégis Magyarország lesz az utolsó tagállam, amelyik megszavazza a svéd NATO-tagságot? Hová tűnhettek a Hamász-harcosok? Mi történik a gázai Al-Shifa kórház körül? Van-e a Nyugatnak életképes Ukrajna-stratégiája? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Egy amerikai szakértő szerint a túszok legtöbbje hamarosan hazatérhet, de az ügyben, hogy a Hamász hány embert engedne el, milyen kompromisszumok fejében, még sok a kérdőjel. A szerző le is írja ezeket. Ismét feszültség van a magyar kormány körül az Európai Parlamentben. Be kell szüntetni a gázai harcokat a kórházakban és azok környékén, írja egy magas rangú brit katonai szakértő. A legtekintélyesebb német filozófus, Jürgen Habermas is megszólalt a közel-keleti konfliktus és az antiszemita indulatok ügyében. Gideon Rachman külpolitikai elemző aggasztó átrendeződéseket vár a világpolitikában. A Politico egyik szerkesztője szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egész Európára veszélyes. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyarország gázellátásának nem lenne szabad a „háborús bűnös” Putyintól függenie – fogalmazott Kadri Simson. Azt is hangsúlyozta, hogy Orbánon kívül nincs még egy EU-s vezető, aki kezet fogna az orosz elnökkel.
Elemzők által várt mértékben gyorsult az infláció Oroszországban októberben éves összevetésben, miközben a becsültnél kisebb volt a fogyasztói árnövekedés havi szinten.
Ukrajna felvételét javasolja jelenlegi területeivel a NATO-ba Anders Fogh Rasmussen, a NATO egykori főtitkára. Ez az a változat, amit eddig Kijev mereven elutasított.
Gyűlöletet szított a zsidókkal és a bevándorlókkal szemben is a kiújult közel-keleti konfliktus a nyugati társadalmakban. A nagyhatalmi helyezkedések ideológiai és geopolitikai szekértáborokat zavartak össze, a káosz a szélsőséges erőknek kedvezhet.
Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést még 1990-ben kötötték meg és a NATO, valamint a megszűnőfélben lévő Varsói Szerződés országai írták alá.
Az üzleti szektor aggályai túlterjednek a hirtelen fellángolt közel-keleti konfliktuson, hasonlóan széleskörű kockázati aggodalom forrása a kínai-tajvani viszonyrendszer.
Az összes számottevő nagyhatalomnak voltak "zsetonjai" a térségben, egyikük számára sem mindegy, hogyan rendeződik Izrael és a Hamász kiszélesedéssel is fenyegető konfliktusa, írja a politikai elemző.