Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Sokakat meglepett, milyen rendeletet adott ki csütörtök este Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök ugyanis úgy határozott, hogy fel kell állítani egy állami szervezetet, amelynek a feladata az lesz, hogy felkutassa az egykor a Szovjetunió vagy a cári Oroszország tulajdonában álló, most az orosz határokon kívül lévő vagyonelemeket, majd regisztrálják ezt orosz tulajdonként – írta meg a Bloomberg.
Az orosz és a külföldi elemzők is próbálják értelmezni, hogy mire gondolhatott Putyin. Az egyértelmű, hogy egy ilyen szabály a gyakorlatban betarthatatlan volna – minimum zűrös nyomon követni azt, hogy országok teljes átalakulása után hogyan alakulnak a tulajdonjogok, visszavenni bármit is külföldről pedig szinte lehetetlen lenne, úgyhogy válaszként marad az, hogy propagandacélokra tudja használni az orosz elnök mindezt.
Az Ukrajna elleni agresszióban jól jönne neki hazai terepen, ha ezzel is tudná hergelni a közvéleményt, hogy ősi orosz tulajdonok vannak ott, de Kelet-Európa más részein is idegesen nézhetik, mi történik. Már csak azért is, mert a volt Szovjetunió területein kívül még Finnország és Lengyelország nagy része is a cári Oroszország alá tartozott.
