#Oroszország






Azerbajdzsán egynapos háborúban szerezte vissza Karabahot az örményektől

Egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán kedden „terroristaellenes” akciót indított az azeri területre beékelődött, örmény többségű és örmény ellenőrzés alatt lévő Karabah ellen, Örményország és a karabahi örmény vezetés gyakorlatilag kapitulált. Elfogadták azt a tűzszüneti megállapodást, amely az örmény hadsereg kivonásáról, a karabahi helyi fegyveres erők feloszlatásáról és arról szól, hogy a 30 évig örmény irányítás alatt lévő Karabahot visszaintegrálják Azerbajdzsánba. A karabahi volt a legvéresebb olyan konfliktus, amely az egykori Szovjetunió szétbomlásának időszakában alakult ki.










Pénzt, paripát és most már fegyvert is bőven kap Moszkva a szomszédoktól, de mire lesz ez elég?

Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.


Ukrán újságírók: „Az ukránok nem tudnak különbséget tenni Orbán és a magyar emberek között”

Hogyan változott meg az ukrán média szerepe tavaly februárban, a háború kitörésekor? Hogyan küzdenek a nyugati szövetségesek háborús apátiája ellen? Miként veszik fel a harcot az orosz dezinformáció újabbnál újabb formáival? Putyinistának látják-e egész Magyarországot Ukrajnában és hogyan lehetne javítani a két ország kapcsolatán? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Olena Removszkával, az ukrán köztévé, valamint Szerhij Sztukanovval, az ukrán rádió politikai műsorvezetőjével. (A teljes beszélgetés meghallgatható a Fülkében, angolul.)




Ügyesen menekülnek előre a szankció sújtotta orosz üzletemberek

Mindegy, hogy az elvesztett nyugati partnerek pótlásáról vagy új piacok szerzéséről van-e szó, jól lavíroznak. Mindeközben több magyar cég is szerepel azokon a nemzetközi szégyenlistákon, amelyek azt sorolják, hogy az egyes országokból mely üzleti érdekeltségek tartják fenn oroszországi jelenlétüket. De mit is jelent ez pontosan?