Engesztelhetetlen egyelőre az alkotmányozási bojkott kérdésében az MSZP és az LMP, holott az ellenzéknek és a kormánypártoknak is elemi érdekük volna, hogy kompromisszumra jussanak. A koalíció közben egyre vadabb ötletekkel áll elő az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan.
Orbán Viktor kormányfő szerint az új alkotmány az egész nemzet alkotmánya lesz, mert az emberek akarata érvényre jut benne a „nemzeti konzultáció” által. A miniszterelnök köszönetet mondott Szili Katalin volt szocialista politikusnak, amiért részt vett a nemzeti konzultációban. Orbán szerint elárulják szavazóikat azok a pártok, amelyek nem vesznek részt az alkotmányozási folyamatban.
A javaslat értelmében a jogalkotási törvény kiegészülne azzal, hogy az Országgyűlés által elfogadott "alaptörvény és az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések kihirdetés során történő megjelölése a címet és a kihirdetés napját foglalja magában".
Török Gábor politológus szerint egy lényegi kérdés elkerüli az alkotmányozók figyelmét: az új alkotmány miért lesz jobb, mint a régi?
Nem az ellenzéki pártok tartoznak magyarázattal, hogy miért nem vesznek részt a most zajló alkotmányozási folyamatban, hanem a kormánypártok, hogy miért bocsátkoztak bele ebbe az illegitim alkotmányozási kalandba. Miért kísérelik meg egy közösnek szánt norma- és szabályrendszer paragrafusokba foglalását, amelyet az ellenzéki pártok nélkül készítettek elő, és az LMP és az MSZP távollétében vitatnak meg?
Az Országgyűlés Fidesz-frakciója hétfőn 9 órától tárgyalja az új alkotmányhoz kötődő nemzeti konzultáció eredményeit, valamint az emberek javaslatai alapján született módosító indítványokat - mondta a TV2 hétfő reggeli műsorában Lázár János frakcióvezető.
A kormánypártiak igyekeztek elhitetni a tévénézőkkel: nem annyira foghíjasak a padsorok - írja a Blikk
Az Országgyűlés gazdasági főigazgatója, Bakos Emil azt mondta, hogy az elmúlt öt évben "az országgyűlési képviselők részére a képviselői jogviszonyuk alapján táppénz számfejtésére nem került sor".
"A múlt nagy vitái még mindig itt vannak közöttünk" - közölte a Fidesz parlamenti frakciójának sajtóosztálya a képviselőcsoport egyik tagjának, Wittner Máriának az Országgyűlésben csütörtökön elmondott szavaira reagálva.
Az Országgyűlés házszabálya a képviselők jogai és kötelezettségei között azt rögzíti: "A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja".
Az elmúlt hónapokban megannyi szó esett a Balsai István nevével fémjelzett semmisségi törvényről, azonban ma Magyarországon nem csak ez az egy semmisségi törvény van hatályban.
Az Országgyűlés hétfőn egyszerre fogadta el az alkotmányozási időszak valamennyi plenáris ülésének napirendjét.
A Jobbik szerint sokszor egymástól "ideológiailag távol álló" pártok között is létrejön a szavazathelyettesítés a bizottságokban, ami a választópolgárok alaptörvényben rögzített jogát is sérti.
Továbbra sem áll kötélnek az MSZP és az LMP: noha a Fidesz és KDNP frakciók március 14-én benyújtották az ország alaptörvényének tervezetét az Országgyűléshez, annak jövő héten kezdődő vitájában nem kívánnak részt venni. De vajon a döntésük megalapozott? - tette fel a kérdést Nagy Attila Tibor politikai elemző a Méltányosság-blogon.
Az Opten csütörtöki közleménye szerint "az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról" szóló törvényről van szó.Ebben a jogszabályban módosította a parlament azt a szövegrészt, amely 2007. óta már ott sem volt.
Pintér Sándor válaszolt az MSZP-s Harangozó Tamásnak, aki amiatt írt a belügyminiszternek, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök gárdamellényben jelent meg a parlamentben.
Az Országgyűlés szerdán július 1-ig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot a lakáshitel-tartozások adósai számára. A képviselők 267 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el a bírósági végrehajtásról szóló törvény ezt szabályozó módosítását.
Az agrárágazatban nem vállalkozóként működő gazdálkodók is részesülhetnek a Széchenyi Kártya Program által biztosított támogatásokból az Országgyűlés szerdai döntése alapján.
Az Országgyűlés szerdai felhatalmazásával a kormány az idén az eredetileg tervezett céltól eltérő kiadásokra is fordíthatja a költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatait. Az államháztartási és a költségvetési törvény Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kezdeményezett módosításai a Stabilitási Alap létrehozásához kapcsolódóan takarékoskodásra intik a parlament által felügyelt gazdálkodású intézményeket is.
A kormány támogatja azt a képviselői indítványt, amely módosítaná a táppénzkiszámítás jelenlegi szabályozását - közölte Nagy Anna kormányszóvivő a kabinet szerdai ülése után.
