Bár a Parkinson-kórt kiváltó okok terén máig a sötétben tapogatózunk, a rettegett betegség kezelése terén több áttörés történt az elmúlt időszakban. Kudarcot vallott őssejtkísérletek kontra a betegek életét évtizedekkel meghosszabbító új eljárások.
Sejtbiológiai áttörést értek el az ELTE kutatói: a világon először sikerült biológiailag aktív hatóanyagot, azaz gyógyszert úgy célba juttatni egy élő állatban, hogy annak hatása egyetlen sejtben lokalizálódjon.
A modern korinak számító II. világháborús harctéri orvosi módszerek a rákövetkező évtizedekben egyre inkább használhatatlannak bizonyultak. A háborús orvoslás fejlődését a szuperhatalmak versengése vitte előre, és bár ezt főleg Amerika határozta meg, a kilencvenes években a nyugatiak is meglepődve tapasztalták, hogy a szovjet vörös köd mögül milyen kaliberű magyar szakemberek kerülnek elő.
Az első és a második világháború között eltelt évtizedek alatt nemcsak a (hadi)ipar terén történt óriási fejlődés, az orvostudományban is sok újdonság látott napvilágot. A második világégésben egy-egy harctéren szerzett sebesülést már jóval nagyobb eséllyel éltek túl a katonák, a két szemben álló oldal között azonban így is jelentős volt az eltérés.
A több mint 15 millió ember életét követelő I. világháború négy éve alatt az ember-ember elleni küzdelem mellett megjelentek a tankok, és a kezdetben csak a felderítést szolgáló, majd bombázásra használt harci repülőgépek is. Az új hadviselés miatt az orvostudomány is megváltozott – hatása pedig a mai napig is érezhető –, de a háború éveiben sok olyan sérülést sem tudtak ellátni, amelyek kezelése ma már rutinművelet.
3D-s gyógyszer- és művégtagnyomtatás? Minden betegségre megoldást találó szuperszámítógép? Egyelőre elég futurisztikusan hangzanak, pedig már itt vannak a nyakunkon. Meskó Bertalan egy saját maga által kreált szakmában, az orvosi jövőkutatásban lett világszerte ismert szakember. Az orvostudomány és a sci-fi-szerű technológiák találkozása egyre életszerűbb folyamat, erre készíti fel az egyetemi hallgatókat, a 60-70 éves orvosokat és cégeket, kormányokat egyaránt. Interjú.
Jelentősen előre lépett a Semmelweis Egyetem az orvostudományi intézmények rangsorában.
Az orvoshoz kerülésnél, úgy tűnik, csak egy dologtól félünk jobban: attól, hogy nem kerülünk orvoshoz. Erre utal legalábbis a félelem az informatikai eszközök orvosi (táv)alkalmazásától, a telemedicinától – ami nemcsak a páciensek, hanem a doktorok oldaláról is jelen van. Pedig a jövő egyértelműen a telemedicina irányába mutat, főleg egy olyan országban, ahol a gyógyításra szánt erőforrások szűkösek, a betegek száma pedig egyenes arányban nő az orvoshiány mértékével.
Újabb műszívet ültettek be Franciaországban. A második kísérletre néhány héttel ezelőtt a nyugat-franciaországi Nantes egyetemi kórházában került sor, nyolc hónappal a szervet előállító Carmat orvosbiológiai cég első párizsi beültetése után.
Génjei miatt meszesedtek Ötzi, az Alpokban felfedezett gleccsermúmia erei – állapította meg egy új kutatás.
Az alábbi videó egy teljes szívátültetés folyamatát mutatja be. A maga nemében lenyűgöző, mire képes az orvostudomány, de a videót csak akkor indítsa el, ha fel van rá készülve.
A hír terjesztői egy rég elfeledett szabadalomra hivatkoznak, annak tartalma azonban sosem nyert bizonyítást.
Az utóbbi évtizedekben számos teória, alternatív gyógymód született, amely sokszor még az orvostudomány alaptételeit is megkérdőjelezi. Sokszor gyógyítatlan betegségeknél, gyakran a rák esetében bukkannak fel az univerzális csodaszer-elméletek. Sokan nem is tudják, hogy ezeknek a gyógymódoknak egy része még ártalmas is lehet. Tudta ön például, hogy bizonyos esetekben a vitaminok vagy a szódabikarbóna káros? Tényleg szükség van méregtelenítésre és lúgosításra? Mennyire veszélyes a Candida-fertőzés? Csupor Dezső gyógyszerészkutatót kérdeztük az elmúlt időben felkapott teóriák valóságtartalmáról.
Napi egy "paradicsomtabletta" javíthatja a vérerek működését, így talán hatásos lehet a szív- és érrendszeri betegségek ellen – állapította meg egy kis létszámú brit kutatás.
A depresszió megnevezést a hétköznapokban gyakran akkor is használjuk, ha valakinek egyszerűen rossz a kedve, de az orvostudomány szerint a klinikai depressziónak a “rossz a kedvem”-nél pontosabban meghatározott tünetei vannak. Osztrák kutatók szerint ráadásul a vérben lévő biomarkerek segíthetnek a diagnózis felállításában.
Az emberiség évezredek óta keresi a választ, a tudomány viszont csak az elmúlt 30 évben kezdte el kutatni a hosszú élet titkát, egész pontosan azt: mi okozza az öregedési folyamatot, és hogyan lehet azt lassítani, vagy akár megállítani. Az évtizedes vizsgálódások során egy rendkívül összetett, bonyolult mechanizmus körvonalai rajzolódtak ki a tudósok előtt, ám ennek köszönhetően egyre közelebb kerülünk a megoldáshoz. A kérdés, miszerint örök élet vagy ingyen sör lesz hamarabb, lassan eldőlni látszik – az előbbi javára.
A regeneratív medicina mérföldkövének számít a brit kutatók eredménye: először sikerült egy élő emlősállatban teljesen visszanöveszteni egy szervet.
Doktor House a valóságban is életet mentett: sorozatbeli diagnózisa alapján ismert fel egy ritka kórt egy német orvos, House nagy rajongója.
Gyermekek vastüdőben, önmagát operáló sebész, bizarr implantátumok – mai szemmel nézve az orvosi módszerek, illetve eszközök fejlődéstörténetének korai szakasza kimeríti a brutalitás fogalmát. Az ebaumsworld.com archív orvosi dokumentációkból készített vérfagyasztó összeállítást.
Jól van az a 75 éves francia férfi, akibe a világon először teljes műszívet ültetett be december 18-án egy szívátültetésre szakosodott francia kutatócsoport.
