DNS-szűrést indít Ausztrália, hogy felmérje a rák- és a szívbetegségek kockázatát
Bárki elküldheti a nyálmintáját, hogy kiderüljön, mekkora eséllyel alakulnak ki nála bizonyos daganatos vagy szívbetegségek.
#orvostudomány
Miért van agyunk? Döntünk-e, mielőtt értenénk, miről kell? – interjú Buzsáki György agykutatóval
Mekkora részét ismerjük az emberi agynak? Miért zsákutca, több ezer éves koncepciókat ráerőltetni az agy működésére? Mi agyunk valódi funkciója? Mit tanulhat egy agykutató a mesterséges intelligencia kutatástól? Miért jó dolog újabb és újabb zsákutcákba keveredni? A világ egyik legelismertebb agykutatójával, a karrierjét a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetében kezdő Buzsáki Györggyel beszélgettünk pécsi látogatása alkalmából.
Halott disznók vérkeringését állították helyre a Yale tudósai
A kísérlet a szervtranszplantációs műtétek szempontjából minősíthető jelentős áttörésnek.
Újabb két emberbe ültettek sertésszívet, az eredmények biztatóak
A New York-i sebészek a genetikailag módosított szervet két olyan emberbe ültették be, akiket már csak a gépek tartottak életben.
Pécsen van olyan nyomtató, amelyben a sejtünk a tinta: az orvosi szövetnyomtatás világában jártunk
Biotinta, bioreaktorok, szervsablonok: a háromdimenziós szövetnyomtatás a beavatatlanok számára egyenesen tudományos-fantasztikus fikciónak tűnhet. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában ismerkedtünk az egészségügy forradalmasítását ígérő technológiával, ahol a kutatók többek között az emberi test legkisebb csontja, a kengyel nyomtatásán dolgoznak.
Szokott fájni a feje? Nem mindegy, hogy reggel vagy este
Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban.
Új rákkutatási eljárást dolgoztak ki Szegeden, áttörést hozhat a kezelésekben
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozásos eljárást dolgozott ki, amely hozzájárulhat a daganatos betegségek korai diagnosztikájához és a célzott kezelés továbbfejlesztéséhez.
Átvizsgálták az óceánokat a tudósok, 5500 új vírusfajt találtak
A szakemberek RNS-vírusok után kutattak, ehhez 121 különböző helyről 35 ezer vízmintát gyűjtöttek be.
Eddig nem ismert sejttípusra bukkantak az emberi tüdőben, olyan, mint egy kis szerszámosláda
Az újonnan beazonosított RAS-sejtek fontos szerepet játszanak abban, hogy a tüdő megfelelően működjön.
Újfajta szívbillentyűműtétet végeztek el Szegeden
Új, a mellkas nagy kockázattal járó megnyitását kiváltó szívbillentyűműtétet végeztek el két alkalommal az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Invazív Kardiológiai Részlegén – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken.
Mindössze 2 milliméteres ez a robot, a tüdő felfedezésére készítették
Sokat nyerhet az orvostudomány a Leedsi Egyetem fejlesztésével, mely egy parányi robot. A fejlesztés mintavételekhez készült.
100 éve ezen a napon halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar nő, akiből orvos lett
Száz éve, 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja.
Találtak egy gyógymódot a tudósok, újra járnak a lebénult egerek
Az amerikai Northwestern Egyetem kutatói egy speciális gélt fecskendeztek az egerekbe, ami segített az állatoknak, hogy újra képesek legyenek járni.
Az ember vagy a gép szűri ki jobban a mellrákot?
Mégsem jobbak az algoritmusok az embereknél – legalábbis emlőrákszűrésben. Erre jutott a brit Warwicki Egyetem kutatógárdája, miután végignézte az utóbbi évek erre vonatkozó tudományos közleményeit.
Komoly áttörést ért el a Google mesterséges intelligenciája, ez forradalmasíthatja az orvostudományt
A DeepMind algoritmusa segítségével sikerült a tudósoknak előrejelzniük az emberi test szinte valamennyi fehérjéjének szerkezetét. A fejlesztés segítheti új gyógyszerek, új gyógykezelések és más alkalmazások kifejlesztésének felgyorsítását.