#palesztinok

Egyre több tényező mutat arra, hogy nő az eszkaláció veszélye a Közel-Keleten

Azzal, hogy Izrael kiterjesztette a szárazföldi műveletét Gázában, miközben az Egyesült Államok megpróbálta – csak részleges sikerrel – "visszafogni", nemcsak Iránt és a hozzá kötődő militáns szervezeteket tolhatja agresszívabb fellépés felé, de Ciszjordániában is felerősítheti az erőszakot. Még ha sem Teherán, sem Washington nem vágyik regionális háborúra, az eszkaláció kockázata az elmúlt napokban nőtt – állítja elemzésében a Stratfor.



Nemzetközi lapszemle: Létre kell hozni a palesztin államot a volt izraeli miniszterelnök szerint

A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Ehud Barak több javaslatot is tesz a jelenlegi izraeli–palesztin válság rendezésére. A New York Times szerzője önmérsékletet vár a Netanjahu-kormánytól. A Washington Post szerint Kína hasznot húz abból, hogy az Egyesült Államok figyelmét leköti az ukrajnai háború és a közel-keleti válság. A kínai és az európai autógyártók piaci küzdelméről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.


Lehet-e bármit mondani a palesztinokról úgy, hogy ne legyen belőle botrány?

Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki. Olyat elég nehéz mondani mostanában, ami mindenkinek tetszene, még akkor is, ha a vérontást ítéli el valaki. De hol végződik a szimpla szolidaritás, hol kezdődik az elfogultság, aztán a gyűlöletbeszéd? És érvényesül-e mostanában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog?




Federítő rajtaütéseket hajtanak végre az izraeliek Gázánál, újabb segélyeket engedtek be az övezetbe – a háború hírei percről percre

Izrael az ország déli részén a Hamász terrorszervezet gázai, északon pedig a síita Hezbollah milícia libanoni katonai célpontjait lőtte hétfőre virradóan. A hadsereg szóvivői szerint a gázai szárazföldi támadás „ha lesz, a megfelelő időpontban indul”. Újabb segélyszállítmányok érkeztek Gázába Egyiptomból, de üzemanyagot nem vihettek be. Kiderült, az izraeli haderő egységei rendre felderítő akciókat hajtanak végre az övezetben.


Rishi Sunak: A Hamász már megmutatta az igazi arcát, le kell győzni

A radikálisokat akkor lehet végleg legyűrni, ha lesz jobb jövő az egész Közel-Keleten, hiszen éppen ez az, amitől a szélsőségesek annyira félnek, írja a Daily Telegraphban megjelentett kommentárjában a brit miniszterelnök, aki azt is leszögezi, Izraelnek abszolút joga van az önvédelemre a gyilkos ellenséggel szemben.



Révész Sándor: Nincs most tiszta lelkiismeret

Egy izraeli vagy gázai, zsidó vagy muszlim kisgyerek élete szempontjából teljesen mindegy, hogy a legjobb vagy a legrosszabb cél érdekében okozzák a halálát. Akinek ez nem okoz álmatlan éjszakákat, akinek nem fáj ugyanúgy a palesztin kisgyerekek és szülők, nagyszülők halála és szenvedése, mint a zsidóké, azzal akkor sem vagyok hajlandó egy oldalon érezni magam, ha a Hamász most egy oldalra szorít minket. Vélemény.




A Gáza elleni támadásra készíti fel a katonákat a védelmi miniszter, az ENSZ szerint katasztrófa fenyeget – tudósításunk az izraeli–palesztin háborúról

Hamarosan megindulhat az izraeli szárazföldi hadművelet, Joe Biden a beszédében összekapcsolta az orosz–ukrán és az izraeli–palesztin konfliktust és arra kérte a kongresszust, hogy juttasson mindkét országnak jelentős segélyt. Az ENSZ főtitkár azonnali tűzszünetre szólított fel. A háború minden fontos híre itt, percről percre.



Botrányosnak tartja a nemzetközi politika számos szereplője Orbán és Putyin találkozóját

Kiverte a biztosítékot az uniós nagykövetek brüsszeli tanácskozásán a szívélyes pekingi jelenet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, írja a Politico. Bár a lap szemleírója szerint miközben Donald Tusk azt mondja, hogy megmentette a lengyel demokráciát, a politikus jövőbeli megítélése szempontjából még fontosabb lehet, hogy megerősíti az európai biztonságot. A Daily Telegraph óv a lengyel választások utáni túlzott optimizmustól: az ellenzék alakíthat kormányt, ám ettől még a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb voksot, írja a lap. A Guardian vezércikke szerint egyre nehezebb fenntartani Ukrajna támogatását, és az izraeli háború csak tovább bonyolítja a képletet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.




Betiltott tüntetések, antiszemita graffitik – Európa nagyvárosaiban is feszültséget okoz a zsidó–palesztin ellentét

London, Párizs, Berlin és Bécs utcáin a Hamász terrorakciója után több száz fős tömegek vonultak utcára Palesztina mellett, a hatósági tiltás ellenére. A nagyvárosok zsidó közösségei félnek, az önvédelmi kurzusra való jelentkezések ugrásszerűen megnőttek. Bezárnak a kóser boltok és a zsidó iskolák, Berlinben néhányan leragasztották a neveiket a kaputelefonokon, titkos helyszínre szervezik az istentiszteleteket.


Több, mint 600 ezer palesztin hagyta el a Gázai övezet északi részét, Izrael a többfrontos háborúra is felkészült - közvetítésünk a háborúról

Egyelőre kivár az izraeli sereg a Gázai övezet elleni, szárazföldi invázióval. Gázában viszont óráról órára durvul a helyzet: százezrek ömlenek dél felé az izraeli invázió elől, közben a helyi egészségügyi rendszer a végét járja, csupán pár napra elegendő energia maradt. Anthony Blinken hamarosan visszatér Izraelbe, a háborúval kapcsolatban pedig megszólalt a szaúdi koronaherceg is, Irán pedig fenyegetőzik.