A főszervező arról is beszélt volna, hogy mélyen elítélik az ártatlanok meggyilkolását, legyen szó bármelyik oldalon. Leszögezte azt is, hogy a magyar palesztin közösség tagjai figyelmen kívül hagyják a Hamász utasításait.
London, Párizs, Berlin és Bécs utcáin a Hamász terrorakciója után több száz fős tömegek vonultak utcára Palesztina mellett, a hatósági tiltás ellenére. A nagyvárosok zsidó közösségei félnek, az önvédelmi kurzusra való jelentkezések ugrásszerűen megnőttek. Bezárnak a kóser boltok és a zsidó iskolák, Berlinben néhányan leragasztották a neveiket a kaputelefonokon, titkos helyszínre szervezik az istentiszteleteket.
Egyelőre kivár az izraeli sereg a Gázai övezet elleni, szárazföldi invázióval. Gázában viszont óráról órára durvul a helyzet: százezrek ömlenek dél felé az izraeli invázió elől, közben a helyi egészségügyi rendszer a végét járja, csupán pár napra elegendő energia maradt. Anthony Blinken hamarosan visszatér Izraelbe, a háborúval kapcsolatban pedig megszólalt a szaúdi koronaherceg is, Irán pedig fenyegetőzik.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerint "kemény dió" lesz kiüríteni Gáza északi részét.
Egy fiatal magyar egy fa alatt ült magányosan, de őt is igazoltatták.
Péntekre szerveztek a Hamász tömegtüntetésre való felhívásához csatlakozva a külügy elé palesztinpárti tüntetést, a BRFK azóta újabb bejelentést kapott egy szombatra szerveződő gyűlésről.
A gázaiak tartsanak ki és maradjanak az övezetben, mondja az egyiptomi elnök.
A Politico és a Süddeutsche Zeitung is arról ír, hogy milyen kommunikációs és politikai zűrzavar alakult ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős EU-biztos bejelentése nyomán, mely szerint befagyasztják a Palesztin Hatóság számára folyósított segélyt. Az izraeli helyzetről, az izraeli hadsereg válaszcsapásáról ír a Washington Post. A Neue Zürcher Zeitung a lengyel választás előtti helyzetet elemzi. A Guardian az EU bővítésének kérdésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Két nő, Barbara és Hedvig mesélt lapunknak arról, hogy hogyan változott meg pár nap alatt az izraeli élet.
A helyiek felének nincs munkája, aki pedig dolgozna, az sokszor korlátozásokkal találja szembe magát – a Gázai övezetben eddig is kemény volt az élet, és a helyzet vélhetően nem a közeljövőben fog megjavulni.
Mohamed Deif tette a palesztin Hamászt veszélyes terrorcsoporttá. Mindig bujkál. Egyszer adott interjút, de maszkban. Politikai ambíciói nincsenek, de a terrorista szervezetnél állítólag mindig övé az utolsó szó. A Hamász szombaton indított Izrael elleni támadásában is kulcsszerepet játszik, ezt jelzi, hogy noha rendkívül ritkán szólal meg nyilvánosan, most megtette, gyújtó hangú szózatot intézett a palesztinokhoz, bejelentve az offenzíva indítását.
Az izraeli hadsereg még mindig nem tudott minden izraeli települést megtisztítani az iszlamista behatolóktól.
Egy Izraelben élő magyar nő mondta el lapunknak, hogyan élték meg a Hamász támadása óta eltelt időszakot.
Nagyjából száz izraeli katonát és civilt ejtett foglyul hurcolt Gázába a Hamász.
A Gázai övezet lakosságának nyomorúságos helyzete, Irán erődemonstrációja és az izraeli-szaúdi kibékülés aláásása is állhat a Hamász Izrael elleni váratlan és példa nélkül álló szárazföldi, vízi és légi támadása mögött. A jom kippuri háború 50. évfordulójára időzített eszkaláció Benjamin Netanjahu jobboldali kormányát is megrengetheti.
Az izraeli–palesztin kiegyezés szinte esélytelen, de a 30 éve kötött és kimúlt oslói megállapodásba talán a szaúdiak lehelhetnek életet.
Tinédzserként a militáns Fatahhoz csatlakozott, ült izraeli börtönben, tevékenykedett a Palesztin Hatóság biztonsági szolgálatában is, jelenleg az Izraellel való kapcsolattartásért felelős polgári ügyek minisztériumát vezeti. Számos ellenséget szerzett magának a palesztin eliten belül, mert az izraeliekkel napi szinten együttműködik.
Izrael felszámolja a demokráciát – van-e még kiút a válságból? Ehud Barak volt miniszterelnök nyilatkozott a Spiegel német lapnak a tömegek ellenállásáról, Netanjahu miniszterelnök indítékairól és a közel-keleti konfliktus megoldásáról.
A legújabb ciszjordániai összecsapások nemcsak az izraeli stratégia hiányára mutatnak rá, de a Palesztin Hatóság és veterán elnöke, Mahmúd Abbász tehetetlenségére is.
Egyre véresebb az izraeli–palesztin konfliktus Ciszjordániában. A palesztinok eddigi ismert szervezeteinek egyre kisebb szava van, az új militáns csoportok a fegyveres harcot tartják a megoldásnak, és ebben már a nép többsége támogatja őket.
