Irán mestertervéről, a Hezbollah és a Hamász szerepéről beszélt magyar újságíróknak, köztük a HVG munkatársának a nyugat-galileai ALMA Kutató és Oktatási központ alapító-elnöke, Sarit Zehavi. A nyugalmazott alezredes 14 évi katonai szolgálat után, egy évtizede hozta létre a magánadományokból működő intézményt, amely Izrael biztonsági kihívásaival foglalkozik az északi határnál.
Fadi Elhusseini, Palesztina magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy az izraeli-palesztin konfliktus oka az, hogy Izrael megtagadta annak jogát, hogy a palesztinok saját államot hozzanak létre.
Néhány nap alatt egész Izrael megismerte a Hamász által elhurcolt túszokat, akiknek sorsáért az egész társadalom aggódik. „Nem tudjuk, mi a megoldás, tárgyalás vagy erőszak” – mondta az egyik elrabolt férfi rokona a HVG helyszínen járt tudósítójának.
Joáv Galant arra figyelmeztetett: ha provokálják őket, az végzetes hiba lesz.
A francia elnök szerint Izraelnek abba kell hagynia a Gázai övezet civil lakosságát érő bombatámadásokat. Az amerikai külügyminiszter is kevesli az izraeli lépéseket a civil áldozatok korlátozására. A háború legfontosabb hírei itt.
Az izraeli miniszterelnök szerint azok a bűntettek, amelyeket most a Hamász a Gázai övezetben visz véghez, holnap akár Párizsban, New Yorkban vagy bárhol máshol a világban megtörténhetnek.
Izrael az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is kevesli az izraeli lépéseket a civil áldozatok korlátozására a Gázai övezetben.
Egész Izrael egyként lép fel a túszok kiszabadításáért, az országot ellepik a Hamász által elhurcolt foglyokat bemutató fényképek, installációk, ami alighanem egyre nagyobb nyomást is jelent a kormányra és hatással lehet a háborúra is.
Az elrabolt magyar–izraeli lányok nagynénje is egy tel-avivi téren virraszt a túszok mihamarabbi szabadon engedéséért. Izraelben kedden tartották az emlékezés napját az egy hónappal korábban történt Hamász-mészárlás áldozatai tiszteletére. Az országban hatalmas a bizonytalanság az október 7-ei terror után, amely rendkívüli kegyetlenséggel csapott le a Gázai övezettől 3 kilométerre lévő Kfar Azar kibucra, ahova a HVG munkatársa is bejutott.
Egy hosszú éveken át tartó folyamat eredménye, hogy a magyar kormány teljes mellszélességgel Izrael mellé állt, ellentétben több európai állammal, amely a közel-keleti konfliktusban „egyrészt-másrészt”-politikát folytat. Az izraeli háború hatására fényre jöttek Európában az iszlamisták, ez viszont a jövő évi európai parlamenti választás kampányában erősítheti fel a bevándorlásellenes hangokat. Láthatóan a Fidesz is erre a szálra építi majd fel a kampányát.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten a palesztin nemzeti identitás és egy floridai gyilkosság nyomába eredünk.
Simon Sebag Montefiore világhírű történész, Oroszországgal és a Közel-Kelettel foglalkozó népszerű könyvek szerzője, regényíró azt hangsúlyozza a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban, hogy Izrael és a palesztinok közt kizárólag a kétállami megoldás rendezhetné a helyzetet. Ám az csak akkor lehetséges, ha a két fél kölcsönösen elismeri a másik történelmét és törvényességét.
Megnyitották a határátkelőt Rafahnál, megkezdődött a külföldiek és sérültek evakuációja.
Azzal, hogy Izrael kiterjesztette a szárazföldi műveletét Gázában, miközben az Egyesült Államok megpróbálta – csak részleges sikerrel – "visszafogni", nemcsak Iránt és a hozzá kötődő militáns szervezeteket tolhatja agresszívabb fellépés felé, de Ciszjordániában is felerősítheti az erőszakot. Még ha sem Teherán, sem Washington nem vágyik regionális háborúra, az eszkaláció kockázata az elmúlt napokban nőtt – állítja elemzésében a Stratfor.
A brit Independent azonnali tűzszünetet vár el Benjamin Netanjahutól. Paul Lendvai az ENSZ-t kritizálja a Der Standardban. Egy finn szakértő szerint Oroszország nem csupán a harcmezőn vívja a háborút. A Die Presse a Fertő tó magyar oldalának fejlesztésére kiírt új pályázatról ír.
A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Ehud Barak több javaslatot is tesz a jelenlegi izraeli–palesztin válság rendezésére. A New York Times szerzője önmérsékletet vár a Netanjahu-kormánytól. A Washington Post szerint Kína hasznot húz abból, hogy az Egyesült Államok figyelmét leköti az ukrajnai háború és a közel-keleti válság. A kínai és az európai autógyártók piaci küzdelméről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki. Olyat elég nehéz mondani mostanában, ami mindenkinek tetszene, még akkor is, ha a vérontást ítéli el valaki. De hol végződik a szimpla szolidaritás, hol kezdődik az elfogultság, aztán a gyűlöletbeszéd? És érvényesül-e mostanában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog?
Izrael a Hamász-terrort követő fájdalom és düh ellenére tartózkodik az impulzusdöntésektől. A Gázai övezetbe való bevonulás alapos tervezés nélkül humanitárius válsággal, rendkívüli áldozatokkal és a túszok elvesztésével járhat. A libanoni határnál és Ciszjordániában is fokozódik viszont az erőszak.
Folytatódik Izrael és a Hamász háborúja az október 7-i terrortámadás után.
A megállapodás megkötésében a hírek szerint Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok is közreműködik.
