Az Oxfordi Egyetemen tárolt, a Vezúv által elpusztított tekercset sikerült úgy megvizsgálni a gépi látás segítségével, hogy a felnyitása nélkül legyen róla leolvasható a szöveg.
Osztrák és izraeli kutatók lefordították a Júdeai-sivatagban talált, 1900 évesre datált papiruszt, és kiderült, hogy másról szól, mint azt annak idején gondolták.
Hétköznapi fecninek látszott, de kiderült, hogy a gyermek Jézus történetének eddig ismert legkorábbi leiratából egy töredék. Az egyik megfejtőt, Berkes Lajos papirológust, a berlini Humboldt Egyetem munkatársát kérdeztük a kicsi Krisztus különös eseteiről és a papiruszolvasás buktatóiról.
A Herculaneumban talált tekercseket lehetetlen kigöngyölni, hosszú ideig nagyon nehéz volt megfejteni, mi áll rajtuk.
A töredéket a grazi egyetemi könyvtár archívumában találtak, és 400 évvel korábbi, mint a legkorábbi eddig ismert lelet.
Az egyiptomi restaurátoroknak sikerült konzerválniuk azt az egyébként jó állapotban megtalált, 16 méter hosszú papirusztekercset, amely az egyiptomi Halottak Könyvének egy példánya.
Egy eddig ismeretlen ókori orvosi szöveget tartalmaz a Bázeli Egyetem kétezer éves papirusza, amely a 16. század óta okoz fejtörést a kutatóknak.
A legfrissebb kutatások szerint nem hamisítvány az a papiruszdarab, amelyen feleségéről beszél Jézus. A szövegben utal anyjára, feleségére és egy harmadik – Máriának nevezett – nőre, amikor tanítványai arról vitatkoznak, nő is csatlakozhat-e hozzájuk. A kutatók között ugyanakkor még most is sok a kétkedő.
Eddig ismeretlen ókori kikötő maradványaira, köztük pedig a valaha talált legrégebbi papiruszokra bukkantak régészek Egyiptomban az afrikai ország illetékes minisztériuma szerint.
Az új projekt keretében az egyetem több százezer papirusztöredéket digitalizál, hogy az önkéntesek bekapcsolódhassanak...
Háromezer-ötszáz éves halotti papirusztekercset bontottak ki Kölnben.
