Az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője azzal követett el vesztegetést a vád szerint, hogy pénzt kért kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között, legalább húsz esetben. Az ügy több forduló után a Kúria elé került, május 5-én hirdetnek ítéletet.
Az Igazságügyi Minisztérium módosítási javaslata szerint nem lenne bűncselekmény a hálapénz elfogadása, azt azonban tiltanák, hogy az orvos előre pénzt kérjen az amúgy ingyenes ellátásért. A Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint súlyos hiba lenne a "szoftkorrupt" rendszer törvényesítése.
A hivatalos kommunikáció harcot hirdet a hálapénz ellen, miközben az egészségügy átszervezési kísérlete ezzel ellentétes hatású.
A hálapénzzel és magánellátással együtt átlagosan évi 45 ezer forintot fizetnek az orvoshoz fordulók Magyarországon - derüt ki az Union Biztosító felméréséből. Az összeg a 2012-es felmérésben még 33 ezer forint volt.
A Legfőbb Ügyészség törvénymódosítást kezdeményezett, mert a jelenleg hatályos Btk.-ban a hálapénz büntethetőségére és annak hiányára utaló sorok is vannak. Az ügyészség figyelmét a rezidensszövetség hívta fel a problémára.
Magyarországon évente mintegy 30 ezer nő szül császármetszéssel. Hogy miért, azt igazából senki sem tudja, ennek feltárására még nem született átfogó háttértanulmány. A kórházak elvben ugyan támogatják a természetes szülést, számos eszköz áll rendelkezésre mindehhez a szülőszobán – a valóság azonban ezt az igyekezetet nem igazolja.
A fővárosi Semmelweis Egyetem klinikáinak egészségügyi dolgozói is elfogadhatnak utólag hálapénzt. A munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik.
Élesen bírálta az egészségügyi kormányzatot Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A hvg.hu-nak kifejtette: az egészségügyi dolgozóknak elegük van az ígérgetésekből, miszerint várjunk még egy kicsit, és minden jobb lesz. Többször a fejükhöz vágták, hogy miért van béke és csönd az egészségügyben, miért nincsenek demonstrációk. „Észre kellene venni, hogy az egészségügy területén ez a csend nem a béke csendje, hanem a haldoklás csendje” - mondja Éger.
Miközben a magyarországi orvosok túlnyomórésze úgy érzi, munkáját az állam nem becsüli meg kellően, 7-8 százalékot kitevő kicsiny hányaduk fejedelmi módon megél a hálapénzekből és a gyógyszercégek által fizetett juttatásokból. A megcsontosodott rendszerből a friss diplomások legszívesebben külföldre menekülnének.
