Több kormánytisztviselő is úgy nyilatkozott, hogy a hatalmi ágak függetlenségének intézménye megköti a kormány kezét, így nem tudják sürgetni a parlamentnél a skandináv országok NATO-csatlakozásának ratifikálását.
A miniszter távolmaradása csak erősítené azt a gyanút, hogy valójában Pintér Sándor az oktatásügyet ráhagyta Maruzsa Zoltán államtitkárra, hadd küzdjön ő vele.
A kormány nyújtotta be a két ország csatlakozási kérelmének ratifikálását célzó javaslatot, de az Országgyűlés nem siet dönteni róla. Az MSZP gyorsított volna a menetrenden, de a kormánypárti képviselők – köztük például a külügyi államtitkár, aki amúgy támogatásáról biztosította az ötletet – inkább a halogatást választották, már másodszorra.
Három ellenzéki képviselő mentelmi jogáról is dönt az országgyűlés.
Gyógyíthatatlan beteg, kezelésekre jár, de fájdalmai nincsenek és jelenleg nincs életveszélyben – Tamás Gáspár Miklós a Partizán podcastjának adott interjút.
Fél évvel a választások után teheti le az esküt a független képviselő.
A fideszes házelnök a Párbeszéd-frakció tagjainak öltözködésébe kötött bele, szerinte az nem méltó a parlamenthez. Jámbor András kockás inget húzott, kiállásként a tiltakozásuk miatt kirúgott tanárok mellett. Ráadásul azt vetette a kormány szemére, hogy hazudik, de a válaszadó államtitkár szerint nem is.
A rezsiről kapott több kérdést is a Parlamentben a miniszterelnök. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a pedagógusoknak egyelőre fizetésemelés helyett be kell érniük azzal, hogy nem estek ki a rezsicsökkentésből – feltéve, ha az átlag alatt fogyasztanak.
Mette Frederiksen azonban ígéri: megpróbál széles kormánykoalíciót alakítani.
Egészen másnap reggelig nem hagyták lezárni a vitát ellenzéki politikusok.
LMP-sek, a párbeszédes Tordai Bence és Jámbor András felszólalásai tartják életben a vitát a módosító javaslatról, amellyel az állam letolná magáról, hogy az egyének szociális biztonságáról gondoskodjon.
Novák Előd és Csárdi Antal hasonlóan járt.
Öt ellenzéki párt politikusai megalakították az LMBTQ emberek érdekeiért kiálló, “Sokszínű Magyarországért” elnevezésű képviselői csoportot a parlamentben. Hasonló, klubszerű lobbicsoport ebben a ciklusban egyetlen jött eddig létre: a parlamenti imacsoport. Reakciója szerint a Fidesz attól fél, jönnek a nemváltó óvodások.
A parlament oszlassa fel saját magát, és legyen új választás – javasolta a független Jakab Péter. Az exjobbikos politikus szerint ez azért indokolt, mert a Fidesz „nem ezt ígérte”. Az a Fidesz és kormány, amelyik szerinte a mostani válsághelyzetben is „úgy zabálja a közpénzt, mintha nem lenne holnap”.
Esküt tett Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki a május 2-i alakuló ülést – így az eskütételt is – bojkottálta, azóta pedig Kövér László fideszes házelnök nem adott neki időpontot a pótlásra, mostanáig. Sőt az ilyen politikai akciók „megtorlására” hozták időközben a lex Hadházyt.
Alkotmányos alapjoggá tenné a lakhatáshoz való jogot a Párbeszéd, amely ennek érdekében Alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be a parlamentnek, mivel „3 millió embert érint a lakhatási szegénység Magyarországon”. Az Alaptörvény egyelőre a hajléktalanságot bünteti.
Ki lesz a hamarosan létrejövő korrupcióellenes hatóság vezetője? – kérdezte a parlamentben a Demokratikus Koalíció. A pártnak javaslatai is vannak a „független” hatóság vezetőjének személyére: lehetne Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy akár a vádlottként bíróság előtt álló egykori fideszes képviselő, Simonka György. A kormány képviselője nem vette a poént.
A mostani tanársztrájkot kiváltó oktatási helyzet és pedagógusbérek miatt egymást vádolta a parlamentben ellenzék és kormányoldal.
Futószalagon fogadta el az EU-s pénzkifizetéseket segítő, a kormány által benyújtott törvényeket a parlament kedden – többet ellenzéki támogatással. Így létrejön például a szemérmesen “Integritás Hatóságnak” nevezett korrupcióellenes szervezet, a törvények többségét társadalmi vitára bocsátják, a vagyonkezelő alapítványokból pedig sok politikus távozhat.
A kormánypártok mellett a Momentum és a Jobbik frakciója is megszavazta azt az EU-s pénzek lehívása érdekében írt törvényt, amely a pótmagánvádhoz hasonlóan a hatóságok által „ejtett” kiemelt korrupciós ügyekben ad lehetőséget bárkinek a bírósághoz fordulni. Ám az Alkotmánybíróság még közbeszólhat – a beterjesztő kormány fordul hozzájuk.
