Egyre nagyobb az elégedetlenség a tanfelügyeletet végző pedagógusok között. Sokan úgy érzik, a kormány átverte őket: a juttatásaikat nem kapják meg, az adminisztráció túl sok, a munka értelmetlen. Többen ezért visszaadnák megbízásukat, de akkor visszasorolhatják őket, és kevesebb illetménnyel számolhatnak.
Miközben az oktatásvezetés állandóan a rendszerváltás utáni legnagyobb pedagógusbér-növekedésről áradozik, elfelejtik, hogy volt már ilyen. Ráadásul azt soha nem teszik hozzá, hogy az új rendszer annyit jelenti: jóval több munkáért fizetnek egy kicsit többet.
A közoktatásban dolgozók nagy része végül hétfő reggel megkapta novemberi bérét. Hogy mi miatt csúszott a kifizetés, még mindig nem világos.
Miként viselkedjen egy szülő, ha azt látja, hogy gyermekét megrémítik a terrortámadásokról szóló hírek? Mi van, ha nem beszélünk megrázó képekről, ha engedjük eluralkodni a frusztrációt vagy a félelmet? Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértővel beszélgettünk szülői eszközökről, hibákról, megfogalmazott, illetve ki nem mondott érzésekről.
Az évi 44 milliós büdzséből működó pedagóguskar által - egyes szakértők szerint illegitim módon – elfogadott etikai kódex volt az utolsó csepp a pohárban a pedagógusoknál. Eddig nem nagyon panaszkodtak nyilvánosan, újabban egyre elkeseredettebben beszélnek a mindennapos problémákról. Van olyan tanár, aki idén még nem kapott fizetést – eddig bírta, most felmondott. A hétvégén fórumot tartottak, ahol állandósult működési zavarokról, túlterheltségről és stresszről számoltak be.
Több ponton is finomítják a pedagógusok készülő etikai kódexét – értesült a Magyar Nemzet. Mégsem írnák elő a tanároknak, hogy kerüljék a szenvedélybetegségeket, illetve ne viselkedjenek botrányosan. November 14-én döntenek a végleges szövegről.
A magyar tanárok több mint egyharmada túl van az ötvenen, közel ötöde 55 évnél is idősebb. A Nemzetközi Pedagógus Nap alkalmából jelent meg néhány Eurostat-adat.
Rosszabb tanulási eredményeket ér el az a diák, aki rendszeresen a számítógép előtt ül, még akkor is, ha azt csak tanulási célból teszi. A nemrég közzétett OECD-jelentésen sokan meglepődtek, pedig nem egy új felismerésről van szó. De azért óva intenénk az iskolákat, hogy eltiltsák a gyerekeket az informatikai eszközöktől, ugyanis a munkaerőpiac által elvárt digitális írástudásban nagyon rosszul állunk. Van megoldás a látszatellentmondásra: az IKT-pedagógiában is felkészült tanár.
A 2010 után kialakított iskolarendszernek semmi köze nincs se a gyerekekhez, se az iskolához, a központosításnak egyetlen dologhoz van köze, hogy az irányítógomb a „legfontosabb íróasztalon” legyen – véli Vekerdy Tamás, aki szerint a 9 osztályos iskola is egyelőre csak ötletelés, konszenzus, hosszú előkészítés és mindenekelőtt sok pénz nélkül nem lehet bevezetni. Hogy jön az iskolákhoz Lenin gonosz mondata? Miért fontos, hogy merengjenek a bölcsészek a romkocsmákban? Hogy lehet egyszerre jó és borzalmas hír, hogy a magyar iskola növeli az egyenlőtlenségeket? Interjú.
Maga a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke sem értett egyet azzal, hogy minden állami iskolában dolgozó pedagógusnak kötelező volt belépnie a felülről létrehozott szervezetbe, de úgy véli, a megalakulás óta bizonyították, hogy nem a kormány szócsövei. Az etikai kódexet nem egyeztették az oktatási tárcával, az nem „korbácsként” fog működni, és még sokat változhat a mostani tervezethez képest. Lehet, hogy azt javasolják majd, ne kötelező, hanem csak ajánlott legyen a dokumentum. Interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógusi Kar elnökével.
Internetes aláírásgyűjtésbe kezdett a napokban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a tanárok etikai kódexe ellen.
Államilag finanszírozott továbbképzésen tanulhatnak a holokausztról a pedagógusok a jövőben. A zsidó közösségek által létrehozott munkacsoporttal közösen alakították ki az Emmi szakemberei a Nemzeti Alaptanterv vonatkozó részeit, illetve a tankönyvfejlesztésben is részt vett a munkacsoport.
A most készülő etikai kódex szerint egy jó pedagógus „kerüli a szenvedélybetegségek kialakulását”, illetve „külső megjelenésével is kifejezi hivatása rangját". A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint az a céljuk, hogy a tanárok jó példát mutassanak a diákoknak, az egyik pedagógus szakszervezet viszont tiltakozik a tervezet ellen – hangzott el a csütörtöki RTL Híradóban.
85 éves korában elhunyt Lóránd Ferenc, a neveléstudomány kandidátusa, a pedagógusszakma emblematikus személyisége, az OKNT korábbi elnöke. A hírt a családja jelentette be.
Balog Zoltán szerint a pedagógusi hivatásnak egyre inkább presztízse van, és úgy véli, az eddigi reformok a minőségi magyar iskolát alapozták meg. Az általunk megkérdezett tanárok azonban nem osztják a sikerjelentést. „Hülyének néztek, ingyen dolgoztattak”, „A helyzet egyelőre kilátástalan” – írták többek között kérdőívünkre. A szülők szerint a gyerekek túlterheltek, nekik pedig egyre többet kell fizetniük az „ingyenes oktatásért”.
Vasárnap lesz a pedagógusnap: a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozókat köszöntik majd.
A tanév végén szeretnénk olvasóinkkal együtt értékelni a magyar iskolát. Kérjük, ha szülőként, diákként vagy tanárként „érintett”, ossza meg velünk véleményét a tanévről, a Klikről – általában a közoktatásról.
Egy biológiatanár, Joós Andrea határozottan és hihetően állítja: igenis nagyszerű ez a hivatás.
Hétfőn szokatlan óriásplakát jelent meg Újpalotán: a képen egy osztály mond köszönetet tanárnőjének, Anna néninek. Mint kiderült, az évvégi ajándékot a magyar-kínai iskola 4/a. osztálya készítette osztályfőnökének, és a szülők egyike azt is elmondta, miért.
Néhány ponton módosítják a pedagógus-előmeneteli rendszerről szóló kormányrendeletet, majd ez után a pedagógusok minősítési rendszeréről szóló tájékoztatót, ahogyan ezt az alapvető jogok biztosa kérte Balog Zoltán minisztertől.
